Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Dr. Fekete Tamás ügyvéddel, a Magyar Ügyvédi Kamara új főtitkárával a kamarai változásokról, a kamara előtt álló feladatokról, kamarai programokról és az ügyvédjelölti képzés időszerű kérdéseiről beszélgettünk.
Milyen változásokat vezetett be és kíván megvalósítani főtitkárként?
Sajnos azt látom, hogy az ügyvédség elmagányosodott, többségében egyéni ügyvédként, vagy egyszemélyes ügyvédi iroda tagjaként egyedül dolgozik. A nagy szétszakítottság olyan módon szigeteli el a kollegákat, ami egész biztosan a szakma rovására megy, megnehezíti a tanulást, a továbbképzést.
A régi ügyvédi munkaközösségnek az volt az óriási előnye, hogy olyan szakmai információáramlást biztosított az 5–20 fős munkaközösségben, ami naprakésszé tette a szakmában a kollegákat, mert szakterületre voltunk specializálódva és lehetett egymástól kérdezni. Egy ilyen munkaközösség típusú ügyvédház létrehozása meggondolandó lenne, ami az Ügyvédi Kamara tulajdonában van, és a kamara hitel fejében eladja az egyes irodákat az ügyvédeknek örök irodaként, akik havonta a Kamaráknak törlesztik a részleteket. Ezzel megoldhatóvá válna egy 28 éves szakvizsgázott pályakezdő ügyvéd számára, akinek még a karriere elején nincs nagy jövedelme, hogy az általunk felkínált irodaház árát törlessze és ne egy magas árfekvésű irodát kényszerüljön bérelni.
Azt gondolom, hogy ez a Kamara részéről segítség lenne a kezdő ügyvédeknek és kialakulhatna egy olyan kollektív szellem, egyfajta együttgondolkodás, információ-áramlás, ami mindannyiunk előnyévé válna. A jogalkalmazókra háruló borzasztó nagy teher könnyíthetővé válna, ha a szétszakított és egyénekre lebontott ügyvédi kar között lenne egyfajta 10-50 fős csoportonkénti együttműködési lehetőség.
Nagyon hiányosnak tartom az ügyvédi társasági életet és szeretném, ha jobban összekapcsolódnánk. Van egyfajta törekvés a begyepesedett jogi szemléleten kívül valami társadalmi, közösségi összetartozásra, ami nem az állandó jogeset megbeszélésére korlátozódik, hanem van valamiféle együvé tartozás, ami a kar tagjait is természetesen közelebb hozza, mert minden ügyvéd egy egyéniség a maga módján. Az az ügyvéd, aki nem magát tartja a legjobbnak a szakmában, az jobb, ha más pályát választ.
2011-ben Dr. Szlávnits László kollegánk létrehozta a Szalay Művészeti Szalont, ahol havonta egy művészeti est keretében kiváló zenészeket, énekeseket ismerhet meg a nagyközönség, de számomra érthetetlen, miért olyan mérsékelt az érdeklődés, hogy alkalmanként 30-100 ember jön el az előadásokra.
Dr. Tóth M. Gábor kollegánk tavaly szervezett a budapesti ügyvédeknek egy horgászversenyt, amire 8-an jelentkeztek.
Az Ön által megrendezett „Ügyvédnők a kifutón” és az „Ügyvédek a kifutón” divatbemutatók is egy remek kezdeményezés és kiváló est volt, ahol jó volt látni az ügyvédséget egy másik megvilágításban, illetve olyan rég nem látott kollegákkal találkozni a rendezvényen, akikkel évek óta nem tartottuk a kapcsolatot.
(fotó: Rózsa Zsuzsanna)
Létrehozott egy Facebook oldalt kizárólag ügyvéd kollegáknak, ahol rengeteg szakmai kérdés vetődik fel és vitatódik meg. Ezen kívül megalakította a 18 tagból álló ügyvédi színjátszó kört is.
A 360 taglétszámmal rendelkező Facebook oldalamon van egyfajta szakmai eszmecsere, ami nagyon hasznos a mindennapi munkánk során. A színtársulatunk is az elmúlt hónapok folyamán szépen összekovácsolódott, mára már igazi barátságok és egy nagyon jó társasági élet alakult ki köztünk. Novemberben készülünk a darab bemutatására, aminek a kulisszatitkait egyelőre még nem áruljuk el, de bízunk benne, hogy kedvet kapnak a kollegák és társulnak a jövőben hozzánk.
Nagy előrelépés, hogy interneten keresztül is figyelemmel lehet kísérni a kamarai előadásokat, hiszen az informatikának nagy szerepe van úgy a képzések tekintetében, mint a mindennapi szakmai használatban.
Meg kell valamilyen módon teremteni az állandó továbbképzés lehetőségét, ezért igyekszünk minél több szakmai előadást szervezni, hogy naprakész tájékoztatást kapjon az ügyvédség. Az, hogy 5 év alatt megszerzendő kreditpontokkal legyen biztosított az állandó szakmai képzettség, az egyelőre még csak távlati terv.
Hamarosan életbe lép az új Btk. és az új Ptk., és pár hónapunk van még arra, hogy a polgári és büntetőügyekben az elektronikus kapcsolattartásra felkészüljünk, ugyanis a gyors és hatékony ügyintézés érdekében 2014. január 1-jétől hatályba lép a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által elindított Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszer és az Elektronikus Árverési Rendszer.
Sajnos, a kamarai előadássorozatok internetes közvetítése azzal a hátránnyal jár, hogy értelmezési problémák esetében a kollegák nem tudnak kérdéseket feltenni az előadóknak és nem tudják élőben a véleményüket kinyilvánítani.
Jövőre kamarai választások lesznek és felvetődött a választásnak a korszerűsítése.
Mivel a tervezet előkészítése és véleményezése a főtitkár feladatához kapcsolódik, ezért három olyan fontos dolgot próbálok beemelni, ami reményeim szerint nem módosítja nagymértékben a jelenlegi szabályzatot, de korszerűbbnek remélem az előzőhöz képest. Ezek közül számomra a legfontosabb, hogy az elnökségi és a fegyelmi bizottsági testületekbe biztosított legyen legalább 20%-os arányban az ügyvédnők bekerülése. Vannak olyan területi kamarák, ahol szembenállás mutatkozik ezzel szemben, méghozzá alapvetően azért, mert az ügyvédnők sokkal kisebb számban akarnak részt venni ügyvédi közéleti munkában, mint a férfiak. Ez egy előremutató szabály és egy törekvés arra, hogy a pozitív diszkriminációval a nemek egyenjogúságáért tegyünk valamit.
Amit még fontosnak tartok a választási szabályzatban, különösen a nagy létszámú fővárosi ügyvédség tekintetében, hogy az összeférhetetlenségi kérdések szabályozva legyenek akkor is, ha az elmúlt választások alkalmával ezek nem okoztak jelentős problémát.
Harmadik módosításként le szeretném korlátozni a szavazás időtartamát egy napra.
Ezen kívül még olyan szabályzatok kerülnek be a választási szabályzatba, ami egyrészt a pártatlanságot hivatott biztosítani, másrészt nem engedélyezném a szavazati bizottság tagjai számára, hogy tisztségre, bizottsági tagságra jelöltek legyenek ők vagy bármilyen hozzátartozójuk.
Ami még megoldandó feladat, az az ügyvédi letét kezelésével kapcsolatos szabályzat, ami már futott egy kört a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.
Igyekszem jó kapcsolatot kialakítani a minisztériummal és ennek vannak már pozitív visszajelzései is, mert fontos, hogy a szakmaiság kérdéseiben egy államtól független ügyvédi szervezet és egy állami érdeket képviselő igazgatási szervezet között egy kulturált, gördülékeny, zavarmentes kapcsolat legyen. Az eddigi tárgyalások útján ezt sikerült fenntartani és remélem továbbra is sikerülni fog. A minisztériumi észrevétel szerint az ügyvédi letét kezelésével kapcsolatos szabályzat módosítása és aktualizálása megtörtént, jelenleg több főosztály is vizsgálja különböző szempontok szerint és bízunk benne, hogy sikeresen át is megy.
Az ügyvédjelölti képzés megreformálása is aktuális terv?
Egy nagyon jól előkészített és több év alatt kipróbált képzési rendszer alakult ki, de különbséget kell tennünk a vidéki kamarák és a nagy létszámú budapesti kamara között. A vidéki kamarákban, ahogy a kamarai létszám is lényegesen csökken, úgy az ügyvédjelölti létszám is kevesebb, de az ismereteim szerint ott is gördülékenyen működnek a dolgok.
Van olyan megye, ahol egyetlen ügyvédjelölt van, így a Budapesti Ügyvédi Kamarával kötött megállapodás alapján ő a fővárosi oktatáson vesz részt és ezáltal biztosítja az adott megye az ügyvédjelöltje számára a szükséges képzést.
Mindig próbálunk magasan képzett előadókat felkérni, akik nemcsak tartalmilag, hanem előadásaikban is nagy érdeklődést tudnak kelteni és fenntartani.
A hosszú távú projekteket illetően milyen tervek várnak még megoldásra?
Az ügyvédség szervezetét regionalizálni kell, mert rendkívül nehéz egy 70 fős ügyvédi kamara és egy 6000 fős ügyvédi kamara érdekeit összehangolni, hiszen a problémák egész másképp jelentkeznek a területi kamarák között, illetve a budapesti és a vidéki kamarák között.
Azt gondolom, hogy az 5 régió kialakításával 5 erős és nagy létszámmal rendelkező, egységesebb, hatékonyabb szabályzatok és szabályok szerint működő ügyvédség jöhet létre, ebbe beleértve az ügyvédek naprakész továbbképzését is, hiszen a tanulás egyre jobban a háttérbe szorul és sajnos már csak a hétvégék és a késő esti órák vagy a több napos szünetekre való kényszerülés jut, hogy az ügyvédek szakmailag képezzék magukat.
Bízom benne, hogy a jövőben intenzívebben beindul a kamarai társasági élet és szűk szakmai eseményeken túl jobban összekovácsolódunk.
Az interjú az Ügyvédvilág 2013. márciusi számában jelent meg.
