A kormányhivatalokhoz került az építési engedélyezés
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tegnapi nap során elfogadta az Országgyűlés azt a törvényt, mely többek között a jegyzőtől elvonva a kormányhivatalhoz telepíti az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásokat. A változásokat a jogalkotó a Szolgáltató Állam megvalósításának címszava alatt terjesztette elő. Meglátása szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalok azok, amelyek az állami szervek közül a legközelebbi kapcsolatban vannak az ügyfelekkel: az állampolgárokkal és a vállalkozásokkal és ezért a leginkább alkalmasak az olyan stratégiai célok megvalósítására, mint hogy a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi…
A tegnapi nap során elfogadta az Országgyűlés azt a törvényt, mely többek között a jegyzőtől elvonva a kormányhivatalhoz telepíti az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásokat.
A változásokat a jogalkotó a Szolgáltató Állam megvalósításának címszava alatt terjesztette elő. Meglátása szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalok azok, amelyek az állami szervek közül a legközelebbi kapcsolatban vannak az ügyfelekkel: az állampolgárokkal és a vállalkozásokkal és ezért a leginkább alkalmasak az olyan stratégiai célok megvalósítására, mint hogy a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön.
A törvény indokolása kiemeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. A közvetlen hozzáférések a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit. A törvény számos eljárásban teremti meg ennek a lehetőségét.
Engedélyezési eljárások helyett bejelentés-köteles eljárások
Az elfogadott törvény szerint a jelenlegi engedélyezési eljárások merev szabályozása lassúvá és körülményessé teszi az eljárásokat, amely nem szolgálja az állampolgárok és a vállalkozások érdekeit, ezért radikálisan csökkenti az engedélyezési eljárások számát és helyettük az eljárásokat fokozatosan bejelentés-köteles eljárásokká alakítja át. Ilyen bejelentés-köteles eljárások lesznek:
– Járda, gyalogút és azok műtárgyai építése, korszerűsítése, forgalomba helyezése és megszüntetése (elbontása), valamint ezek nem közlekedési célú igénybevétele (közlekedési hatóság felé).
– A családvédelmi szolgálat működésének engedélyezése.
– Az egészségügyi szakértői tevékenység folytatása.
– A különböző anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi rendszerének meghatározása, forgalomba hozatala, alkalmazásuk engedélyezése.
– A dohányzási korlátozással érintett, vagy kijelölt helyek esetében a jogszabályi előírástól eltérő felirat vagy jelzés alkalmazása.
– Az egészségügyi kártevőirtó tevékenység.
– A dísznövény-szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala, valamint a faiskola és palántanevelő üzem létesítése.
– A tizenhatodik életévét be nem töltött személy filmipari tevékenység során történő foglalkoztatása.
– A talajjavítás, a mezőgazdasági célú tereprendezés, a talajvédelmi műszaki beavatkozások, létesítmények megvalósítása, amennyiben az nem tartozik más hatóság hatáskörébe.
– Számos élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi eljárás.
– Az akácmag gyűjtése.
– A jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy foglalkoztatása.
Szabálysértési eljárások a rendőrségnél
A hatályos szabályok szerint a szabálysértési feladatok ellátása jelenleg a járási (fővárosi kerületi) hivatalok hatáskörébe tartozik, az elfogadott törvény az állampolgárok által elkövetett kisebb súlyú szabályszegések esetében nagyobb súlyt helyez az állam eljárásának és a rendőrséget jelöli ki általános szabálysértési hatóságként 2020. március 1-jével. Az általános szabálysértési hatósági hatáskör rendőrséghez történő telepítésével a szabálysértési hatósági ügyekben eljáró ügyintézők egy része átkerül a rendőrséghez, ezáltal kormánytisztviselői jogviszonyuk rendészeti igazgatási alkalmazotti jogviszonyra változik.
Építésügyi eljárás
Az elfogadott törvény megszünteti az osztott hatáskörű elsőfokú építésügyi hatósági rendszert. Az eddig a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjénél, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnél lévő általános építésügyi hatósági hatáskört kormányhivatali szervezetrendszerbe integrálja. Ennek jogalkotói indoka a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütközések kiküszöbölése. Az átvételről a fővárosi és megyei kormányhivataloknak az érintett települési önkormányzatok polgármestereivel 2020. január 31-ig megállapodást kell kötniük. Ez alapján átvételre kerülnek a feladat ellátását biztosító ingó és ingatlan vagyoni elemek (ingyenes használatba), illetve a feladatokat ellátó köztisztviselők. Megállapodás hiányában a kormányhivatal 2020. február 15-ig határozatban dönt a megállapodás tartalmáról. A döntéssel szemben közigazgatási per megindításának van helye.
Megszűnik a fellebbezési eljárás a járási hivatalok döntésével szemben
A törvény kizárja a fellebbezési eljárás lehetőségét a járási (fővárosi kerületi) hivatalok döntései esetében. Az ügyfelek a jogorvoslati jogukat a járási hivatalok esetében is közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják.