Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tegnapi napon hatályba lépett a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló 2021. évi LXXIX. törvény. Jelen cikkben az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket mutatjuk be, az lmbt+ közösséggel szemben meghozott szabályokat nem ismertetjük.
A 2021. évi LXXIX. törvény indokolása kiemeli, hogy a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények a társadalomban, de a bűnözői körökben is egyértelműen megvetést váltanak ki, azok társadalmi megítélése szélsőségesen negatív. Az ilyen típusú bűncselekmények beláthatatlan törést okozhatnak a gyermekek életében, testi és szellemi fejlődésüket visszafordíthatatlanul negatívan befolyásolhatják. A gyermekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények súlyos pszichés és testi következményekkel járhatnak. A szexuálisan bántalmazott gyermekek körében később 51-75 százalékban alakulnak ki pszichés problémák. Ezek a következmények ráadásul még gyakoribbak és súlyosabbak, ha az elkövető családtag, közeli ismerős, vagy olyan személy, akivel a gyermek személyes kapcsolatot ápol, esetleg akivel szemben úgy érzi, hogy társadalmi helyzetére figyelemmel vagy a gyermek életében betöltött szerepe folytán feltétlen bizalommal lehet.
A pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartása
Mivel kiemelkedő, hogy a gyermekekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő személyek esetén a beléjük vetett bizalom minden esetben megalapozott legyen, a törvény létrehozza a pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartását, amelynek célja olyan új adatigénylési lehetőség biztosítása, amely lehetővé teszi a hozzátartozók, valamint a gyermek nevelését, felügyeletét, gondozását ellátó személyek számára, hogy a gyermek érdekeinek védelmében a gyermekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő személyek (pl. iskolai dolgozók, bébiszitterek, edzők) tekintetében ellenőrizni tudják, hogy korábban elítélték-e gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt.
Az Alkotmánybíróság több ízben rámutatott arra, hogy egy ilyen nyilvántartás esetén garanciális, hogy az abból való adatigénylés során szükséges megjelölni az adatigénylés jogalapját, az adatigénylő által megismert adatok kezelése pedig célhoz kötötten történhet: a gyermek védelmének biztosítása, a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények megelőzése, és a gyermekkel kapcsolatba kerülő személyek ellenőrzése érdekében. Az elkövetőkről csak az azonosításukhoz és társadalomra veszélyességük mértékének felméréséhez szükséges legszűkebb adatkör válik megismerhetővé (név, születési év, településszintű lakóhely, arcképmás, elkövetett bűncselekmény adatai). A megismert adatokról másolat, képernyőfotó nem készíthető, azokat tilos nyilvánosságra hozni, sokszorosítani.
Az adatigénylő elektronikus azonosítást (ügyfélkapu) követően tud az adatigénylési felületre belépni. Az adatigényléshez szükség van az érintett nevének a megadására. Az érintettre vonatkozó adat megismerhetővé tétele a felületen akkor kezdeményezhető, ha a kezdeményező olyan nagykorú személy, aki gyermek hozzátartozója vagy gyermek nevelését, felügyeletét vagy gondozását látja el. Többes találat esetén – adatvédelmi indokok miatt – először csak az érintettek fényképe és településszintű lakcíme jelenik meg, nem pedig minden nyilvántartásban szereplő adat. Az adatigénylések száma nincs korlátozva.
Foglalkoztatásra vonatkozó szabályok
Szigorodnak a gyermekek sérelmére szexuális bűncselekményt elkövetők tekintetében a foglalkoztatási szabályok is. Ez alapján, aki gyermek sérelmére szexuális bűncselekményt követ el, nem foglalkoztatható olyan munkáltatónál sem, amely gyermekek részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújt (strand, vidámpark, állatkert). Továbbá e bűncselekmények elkövetői kormányzati szolgálati jogviszonyt sem létesíthetnek és politikai vezetői tisztséget sem tölthetnek be az államigazgatásban.
A munkaviszonyt létesíteni kívánó személy köteles a foglalkoztathatósági feltétel hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására a munkaviszony létrejötte előtt, vagy a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a munkavállalón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul. A hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy vagy a munkavállaló részére megtéríti. Ha a feltételeknek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut, a munkáltató köteles a munkaviszonyt haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni.
A kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény elkövetője nem válhat a kormányzati igazgatás tisztségviselőjévé akkor, ha vele szemben ilyen bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy jogerős bírósági határozat végrehajtandó szabadságvesztést, felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabott ki, a mentesítéstől számított, a törvényben meghatározott idő elteltéig.
Szabálysértési, büntetőjogi szabályok
A szabálysértési törvényt módosítva kimondja az új szabályozás, hogy ha tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét végleges hatállyal eltiltották olyan foglalkozás gyakorlásától, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, és ennek ellenére az eltiltott személy a foglalkozástól eltiltás hatálya alá tartozó foglalkozást végez úgy, hogy megtéveszti a foglalkoztatót, szabálysértést követ el.
Változnak a Btk. elévülési szablyai, a kiskorúak sérelmére elkövetett, ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő szexuális bűncselekmények esetében az elévülési idő a sértett 21. életévének betöltéséig nyugszik.
A súlyos szexuális bűncselekmények kiskorú áldozatainak védelme érdekében a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt személyt is kizárja a feltételes szabadságra bocsátásból. Mivel elképzelhetők olyan tényállásszerű magatartások, illetve elkövetési körülmények, melyek nem feltétlenül kapcsolódnak a pedofília legsúlyosabb megnyilvánulásaihoz, ezért különös méltánylást érdemlő egyedi esetekben, szigorú biztonsági rezsim előírása mellett a feltételes szabadságra bocsátásból való kizárás mellőzhető.
A végleges hatályú foglalkozástól eltiltást vonatkozik a gyermekpornográfia elkövetőire is. Erre a pontosításra azért szükséges, mert bár a gyermekpornográfia is a Btk. XIX. Fejezetében szereplő bűncselekmény, a bűncselekménynek nem minden esetben azonosítható a sértettje, esetenként a sértettnek a bűncselekmény elkövetése idején fennálló életkora nem határozható meg (korábban készített felvétel esetén), továbbá a módosítás következtében a bűncselekménynek nem is minden esetben lesz sértettje (tényállás kiterjesztése a valósághű ábrázolásra). A módosítás egyértelműsíti, hogy mindezek megítélésétől függetlenül alkalmazni kell a gyermekpornográfia elkövetőire a végleges eltiltásra vonatkozó rendelkezést. Az újabb, kiskorúak sérelmére megvalósuló nemi indíttatású bűncselekmény elkövetésének kockázatát jelentősen növeli, ha e személyek a kiskorúakkal való fizikai kapcsolatot feltételező foglalkozást tölthetnek be, ezért a gyermekpornográfia elkövetőjét is végleges hatállyal eltiltja bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.
A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményt a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélteknek próbaidejük alatt kötelező pártfogó felügyelet elrendelni.
További változás, hogy a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett erőszakos, befolyást feltételező helyzettel visszaélve vagy társas elkövetés, továbbá a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére befolyást feltételező helyzettel visszaélve elkövetett vagy társas elkövetés büntetési tétele az öt évtől húsz évig terjedő keretek közé emelkedik. Tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére megvalósított erőszakos, egyben hatalmi helyzettel visszaélést is kimerítő vagy társas elkövetéssel megvalósított esetben.
A gyermekpornográfia
A törvény célul tűzi ki a gyermekpornográfia visszaszorítását is. 2017-ben a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma 2760 volt, ebből 1439 eset volt gyermekpornográfia. Bár a Kúria a 2/2018. Büntető jogegységi határozatban kimondta, hogy egy bűncselekmény valósul meg több pornográf felvétel megszerzése (készítése, forgalomba hozatala, kereskedelme stb.) esetén is, és erre figyelemmel a 2019. évben bár csökkent a gyermekpornográfia eseteinek száma, arányaiban viszont ez még mindig kiugró értéket mutat. A 2019. évben a gyermekpornográfia a három leggyakoribb szexuális bűncselekmény között szerepelt, mivel 1138 szexuális bűncselekményből 250 szexuális erőszak, 398 szeméremsértés, 248 pedig gyermekpornográfia volt. A törvény jelentős mértékben megemeli a gyermekpornográfia elkövetőivel szemben kiszabható büntetési tételeket, továbbá új minősített eseteket vezet be, amelyek között nevesítésre kerül a hivatalos személyi minőségben való elkövetés is.
A tényállás elkövetési tárgya a pornográf felvétel és a pornográf műsor. A nemzetközi dokumentumok nem határozzák meg egzakt módon, hogy milyen formában tárgyiasul a gyermekpornográfia, csupán azt, hogy az mit tartalmaz (mit ábrázol, jelenít meg képileg), valamint, hogy a gyermekpornográfiával összefüggésben mely elkövetési magatartások büntetendőek. A hatályos Btk. szerinti fogalom alapján pornográf felvétel az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja. Az „előállított” kifejezés miatt eddig csak a gépi eljárással készült felvételek tartoznak ide. Emellett a mostani fogalom értelmezhető úgy, hogy csak a valós gyermekről készült felvétel büntetendő, a kitalált, pl. CGI és egyéb számítógépes úton készült valósághű animáció nem. A fogalom módosítása szerint pornográf felvétel a másnak vagy másoknak a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon történő ábrázolása, ideértve a nem létező személy vagy személyek valósághű ábrázolását is. Valósághű alatt a valóságoshoz megtévesztésig hasonló ábrázolást értjük, amikor nem lehet és nem is várható el annak megítélése, hogy valóságos-e a személy, tehát nem a rajzfilmek vagy festmények értendők ide.
Az elkövetési magatartások körében a készítés válik az egyik legsúlyosabban büntetendő cselekménnyé, hiszen az a sértettet legközvetlenebbül érintő elkövetési magatartás. Emellett a tényállás kiegészül több új minősített esettel is, így súlyosabb a büntetés, ha a gyermekpornográfiát
– tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
– az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva,
– hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
– sanyargatást vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre, vagy
– különös visszaesőként
követik el, illetve még súlyosabb a minősített esetek bizonyos kombinációja esetén.
Súlyosabb büntetendő az is, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt pornográf felvételen való szereplésre felhív, illetve büntetendővé válik az előkészület is, és az is, aki a bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat.
A pornográf műsorral kapcsolatban is különös hangsúlyt helyez a jogalkotó az előrehozott védelemre, így szigorúbban bünteti, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt pornográf műsorban szereplésre felhív, és aki olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel, továbbá aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt pornográf műsorban szerepeltet. Itt is büntetendővé válik az előkészületet és az anyagi eszközök szolgáltatása.
Új minősített esetként megjelenik. hogy a pornográf műsorban szereplésre való felhívás, a műsorban való szerepeltetés, a műsor szervezése, valamint a műsoron való részvétel súlyosabban minősül, ha a cselekményt
– tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
– az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva,
– hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
– sanyargatást vagy erőszak alkalmazását bemutató műsorra, vagy
– különös visszaesőként
követik el, illetve még súlyosabb is lehet a büntetés a minősített esetek bizonyos kombinációja esetén.
