Jogszabályfigyelő 2023 – 30. hét

Alábbi cikkünkben a 2023/109–111. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Alkotmánybíróság legfrissebb határozatairól olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Elmaradt kapcsolattartás pótlásának elrendelése
2. A csődbűncselekmény sértettjéről szóló jogegységi határozat megsemmisítése

  

Elmaradt kapcsolattartás pótlásának elrendelése

Az Alkotmánybíróság eljárásának alapját képző ügy tényállása szerint, az alapügyben eljáró bíróság a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bnptv.) 7/A. Címe szerinti, kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárásban megállapította, hogy a kérelmezett felróható módon meghiúsította a kérelmező és a gyermeke közötti kapcsolattartást, annak pótlásáról nem rendelkezett a Ptk. 4:182.  § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással (amely szerint a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell). Indokolása szerint ugyanis: „[…] a Bnptv. 22/C. § (2) bekezdés b) pontja pedig erre a határidőre utal vissza, melyen túlmenően az elmaradt kapcsolattartás még akkor sem pótolható, ha egyébként a kapcsolattartás pótlásának feltételei a kötelezett felróható magatartása miatt fennállnának.” {14/2023. (VII. 24.) AB határozat Indokolás [26] bekezdés.}

A fentiekkel összegfüggésben az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként megállapította, hogy: „a Bnptv. nem zárja ki kifejezetten és ellentmondást nem tűrően az elmaradó kapcsolattartás pótlásának elmaradását akkor, ha a bíróság a döntését a kapcsolattartás eredeti időpontjához képest hat hónapon túl hozza meg. Ennek megfelelően […] a Bnptv. 22/C. § (2) bekezdés b) pontjának van olyan lehetséges értelmezése, amely lehetővé teszi az elmaradó kapcsolattartás pótlásának bíróság általi elrendelését […] akkor is, ha a kapcsolattartás eredeti időpontjához képest már több mint hat hónap eltelt, mely élethelyzet már önmagában a bírósági eljárások időtartamából következően is a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti, Bnptv. szerinti nemperes eljárások jelentős részét szükségképpen érinti. Ehhez képest azonban az a […] jogértelmezés, amely kizárja az indítványozóéhoz hasonló esetekben az elmaradt kapcsolattartás pótlását, végeredményben teljesen kiüresíti a külön élő szülő és a gyermek közötti, az Alaptörvény VI.  cikk (1) bekezdése által is védett alapjogot, ekként ez a jogértelmezés az Alaptörvény 28. cikke által az eljáró bíróság számára biztosított értelmezési tartományon kívüli, és így alaptörvény-ellenes.” {14/2023. (VII. 24.) AB határozat Indokolás [26] bekezdés.}

A határozat utal arra, hogy a Ptk. szerinti határidő anyagi jogi jellegű, míg a Bnptv. szerinti hat hónapos határidő eljárási jellegű, amely a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásban érvényesül. Utóbbi határidő a végzés közlését követő napon kezdődik „és nem a kapcsolattartás eredeti időpontjához igazodik” {14/2023. (VII. 24.) AB határozat Indokolás [26] bekezdés}.

Az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy „[a jogszabályszöveg] értelmezése általában olyan szakjogi-törvényértelmezési kérdés, melynek vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörén kívül esik” addig, amíg az eljáró bíróság jogértelmezése „[…] bíróságokat megillető értelmezési mozgástér alkotmányos keretein belül helyezkedik el.” {Lásd: 14/2023. (VII. 24.) AB határozat Indokolás [29] bekezdés}. A Bnptv. szerinti nemperes eljárásokban ezen felül nincs helye felülvizsgálatnak, a Kúria tehát ezekben az ügyekben nem járhat el, így jogegységi panasznak sem lehet helye.

• Joganyag: 14/2023. (VII. 24.) AB határozat a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/C. § (2) bekezdés b) pontjára vonatkozó alkotmányos követelmény megállapításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/109. (VII. 24.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: alkotmányos követelmény megállapítása

 

 

A csődbűncselekmény sértettjéről szóló jogegységi határozat megsemmisítése

Az Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott határozatában megállapította, hogy a csődbűncselekmény sértettjéről szóló 6/2018. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért annak megsemmisítéséről döntött.

A 6/2018. Büntető jogegységi határozat megállapította, hogy a csődbűncselekmény sértettje az a csődtörvény szerinti gazdálkodó szervezet, amelynek vagyonát – fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete vagy fizetésképtelensége esetén – az elkövető ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja; illetve amelynek fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát idézi elő az elkövető, és ezzel a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. Sértett továbbá az a gazdálkodó szervezet is, amelynek valamely hitelezőjét az elkövető a felszámolás elrendelését követően a csődtörvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti. A hitelező ugyanakkor nem tekinthető sértettnek, ezért magánfélként polgári jogi igényt nem érvényesíthet, és pótmagánvádlóként sem léphet fel.

Az Alkotmánybíróság eljárása a legfőbb ügyész indítványára indult, amelynek alapvető érvelése az volt, hogy a jogegységi határozat nem ismeri el a hitelező sértetti minőségét, ezzel „[…] megfosztja a sértetti, magánféli, illetőleg pótmagánvádlói jogok – egyebek mellett az őket e minőségükben megillető fellebbezési jog – gyakorlásától.” {Lásd: 15/2023. (VII. 24.) AB határozat Indokolás [4] bekezdés}.

„Összességében a konkrét ügyben az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria támadott jogegységi határozatának az a rendelkezése, amely eleve kizárja csődbűncselekmény esetén a hitelezők sértetti minőségének a megállapítását, sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésén alapuló bírósághoz fordulás jogát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy következetes gyakorlatának megfelelően a jelen ügyben sem vizsgálta a Kúria jogegységi határozatában foglalt jogértelmezés szakjogi helyességét, és nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a hitelező a csődbűncselekmény sértettjének minősül-e. A bírósághoz fordulás jogának alkotmányos tartalma alapján azt ugyanakkor általában nem lehet kizárni, hogy a pótmagánvádlóként fellépni kívánó hitelező olyan közvetlen jogsérelmet igazoljon, amely a sértetti minőségét megalapozná. Ebből következően az Alkotmánybíróság kizárólag azt a tényt értékelte, és az alapozta meg a Kúria jogértelmezésének alaptörvényellenességét, hogy e jogértelmezés következtében eleve kizárttá vált a pótmagánvádlói fellépés lehetősége, annak ellenére, hogy nincs olyan törvényi rendelkezés, amely ex lege kizárná a pótmagánvád lehetőségét csődbűncselekmény esetén.” {15/2023. (VII. 24.) AB határozat Indokolás [47]–[48] bekezdés}.

• Joganyag: 15/2023. (VII. 24.) AB határozat a csődbűncselekmény sértettjéről szóló 6/2018. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/109. (VII. 24.)
• Hatályos: 2023. 06. 25.
• Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

 

---