Bejelentkezés Hírlevél

Kártérítési felelősség a közbeszerzési jogsértésekért – 1. rész


Szakma
2022. június 7. Cser-Palkovics Tamás
, , , , , , , ,

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alapvető elvárás a jogszabályokkal szemben, hogy a jogi normákon alapuló kötelezettségek megszegése minden esetben szükséges és arányos mértékű jogkövetkezményt vonjon maga után. Különösen igaz ez a károkozással együtt járó jogsértésekre. Minden károkozás, így a közbeszerzési eljárásokban elkövetett jogsértésekkel okozott kár is jogellenes, amely a polgári jogi keretek között a károkozó számára kártérítési kötelezettséget keletkeztet. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a közbeszerzési jogi és polgári jogi jogszabályok mennyiben segítik a közbeszerzési eljárásban a szerződéskötéstől jogellenesen elzárt károsultat (ajánlattevőt) kártérítési követelésének érvényesítésében. Három eset ismertetésével kísérletet teszünk annak bemutatására is, hogy miként ítéli meg a bírósági joggyakorlat az ajánlatkérőnek a közbeszerzési szerződés jogellenes odaítélésével okozott károkért fennálló felelősségét. Vizsgálatunk során kitérünk a kérdéskör európai uniós jogi összefüggéseire is.

Közbeszerzési Jog 2020/5. – Tanulmány

Hivatkozott jogszabályhelyek: Kbt. 2. § (4) bekezdés, 69. § (1)-(2) bekezdés, 73-74. §, 75. §, 77. § (4) bekezdés, 81. § (4)-(5) bekezdés, 131. §, 165. § (2) bekezdés g) pont, 172. § (1)-(2) bekezdés, 177. § (1)-(3) bekezdés; 2011-es Kbt. 127. § (5) bekezdés; 2003-as Kbt.; Ptk.; 2014/24/EU irányelv (90) preambulumbekezdés; 2007/66/EK irányelv (13)-(14) preambulumbekezdés; 89/665/EGK irányelv 2. cikk (1) bekezdés c) pont; Pp. 184. §, 265. § (2) bekezdés, 266. §, 300. § (1)-(2) bekezdés

Címkék: bírálat, a szerződések semmissége, kártérítés, elmaradt haszon, ok-okozati összefüggés, bizonyítási eljárás, közbeszerzési jogsértés

1. Bevezetés

[1] A közbeszerzési eljárások célja, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel kösse meg a közbeszerzési szerződést. A közbeszerzési eljárásban érvényesülő hatékony és felelős gazdálkodás elvét[1] sérti, amennyiben az ajánlatkérő nem a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó gazdasági szereplővel köt szerződést. A hazai jog mellett sérül az Európai Unió joga is, mert a 2014/24/EU irányelv[2] alapján a tagállamokkal szemben elvárás, hogy a „szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, ezzel garantálva az ajánlatok értékének egymással való objektív összehasonlítását annak meghatározása céljából, hogy – a valódi verseny feltételei mellett – melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”.[3] [2] Az uniós és a hazai jogszabályokban rögzített cél érvényesülésének legfőbb biztosítéka és eszköze a tisztességes versenynek teret engedő, jogszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárás. A jogok és kötelezettségek bonyolult rendszerén alapuló eljárásrend értelmét veszti, ha annak eredményeképpen nem a legkedvezőbb feltételekkel kötik meg a közbeszerzési szerződést. Alapvető jogpolitikai cél, hogy a közbeszerzési és a polgári jog megfelelően reagáljon arra a helyzetre, amikor jogsértő eljárás eredményeképpen jön létre a közbeszerzési szerződés. Másképpen fogalmazva, a közbeszerzési és a polgári jognak hatékonyan védenie kell a szerződéskötéstől jogellenesen elzárt ajánlattevőt. [3] A jogellenesen megkötött közbeszerzési szerződésekkel szembe…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.

Kapcsolódó cikkek