Közérdekű adat – mikor adható ki a bíróságok levelezése?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

  Ami a tényállást illeti, az alperes törvényszék elnöke 1999-ben jelzéssel élt a Pénzügyminisztérium felé, amely során a minisztérium közleményt jelentetett meg hivatalos lapjában (Pénzügyi Közlöny), és az L. Kft.-t felszámolók névjegyzékéből történő törlését rendelte el. A Kft. alkotmányjogi panaszt terjesztett elő és a törlés Cégközlönyben való közzétételének felfüggesztését is kérte. A minisztérium ekkor az alperes elnökéhez fordult, hogy a törlési közlemény megjelenésének felfüggesztéséhez hozzájárul-e, vagy kéri a törlés azonnali közzétételét. Az alperes válaszlevelében hozzájárult a felfüggesztéshez, és jelezte azt…

Ami a tényállást illeti, az alperes törvényszék elnöke 1999-ben jelzéssel élt a Pénzügyminisztérium felé, amely során a minisztérium közleményt jelentetett meg hivatalos lapjában (Pénzügyi Közlöny), és az L. Kft.-t felszámolók névjegyzékéből történő törlését rendelte el. A Kft. alkotmányjogi panaszt terjesztett elő és a törlés Cégközlönyben való közzétételének felfüggesztését is kérte. A minisztérium ekkor az alperes elnökéhez fordult, hogy a törlési közlemény megjelenésének felfüggesztéséhez hozzájárul-e, vagy kéri a törlés azonnali közzétételét. Az alperes válaszlevelében hozzájárult a felfüggesztéshez, és jelezte azt is, hogy a felszámoló cég ügyvezetője több levélben kérte őt a törlésre vonatkozó jelzés felülvizsgálatára. A minisztérium ezt követően megszüntette az eljárást.

A felperes korábbi közérdekűadat-igénylésére során az alperestől már megkapta a bírósági jelzés másolatát, 2016-ban azonban ismét kérelemmel fordult az alpereshez, melyben a Pénzügyminisztérium levelének mellékleteként megküldött alkotmányjogi panasz és az alperes elnöke és a felszámoló cég vezetője közötti levelezés másolatának kiadását kérte. Az alperes az adatközlést megtagadta. Álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz és a felszámoló szervezet levelei nem minősülnek közérdekű adatnak, mert nem az alperes tevékenységére vonatkoznak, illetve nem közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeztek. A felperes keresetében azzal érvelt, hogy az általa igényelt adatok egyértelműen közérdekű adatnak minősülnek, így azokat az alperes köteles kiadni.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy adja ki, a bíróság elnökének a Kft. névjegyzékből történő törlését közzétett hivatalos közlemény megjelenésétől a Kft. ügyvezetője által a bíróság elnökének írt levelek másolatát azzal, hogy amennyiben azok közérdekű adatnak nem minősülő személyes adatokat is tartalmaznak, úgy azt a másolaton felismerhetetlenné kell tenni. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint az alperes mind az alkotmányjogi panasz, mind pedig a felszámoló társaság kiadni kért levelei vonatkozásában adatkezelőnek minősül, mivel a kért adatok az adott elnöki ügy iratanyagát képezik és az adat tárolása is adatkezelésnek minősül függetlenül az irat keletkezési helyétől.

A bíróság meglátása szerint a felszámoló cég vezetője által az alperes elnökéhez írt levelek közérdekű adatnak minősülnek, azok az alperes közfeladata ellátásával összefüggésben keletkeztek, mikor az erre vonatkozó jogszabály alapján élt jelzéssel a Pénzügyminisztérium felé, és e jelzés felülvizsgálatára irányultak a felszámoló megkeresései. Az alperes a felszámolói levelei kapcsán nem tudta bizonyítani, hogy alappal tagadta volna meg a levelek kiadását.

Jogszerűen tagadta meg ugyanakkor a bíróság szerint az alperes az alkotmányjogi panasz kiadását, mert az nem az alperes eljárása során keletkezett, azt a Pénzügyminisztérium csupán tájékoztatásul küldte meg neki, ezért ez a panasz nem az alperes közfeladata ellátásával összefüggésben keletkezett.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Egyetértett abban, hogy a levelek az alperes elnökének jogszabályban írt jelzési kötelezettségével összefüggésben keletkeztek, függetlenül attól, hogy nem a Pénzügyminisztérium és az alperes elnökének relációjában jöttek létre, mert az alperes elnöke jelzésének következményei voltak. A felszámoló levelei az alperes közfeladatának ellátásával összefüggésben, ahhoz szorosan kapcsolódva születtek. Önmagában az, hogy a felszámoló levelei a tevékenységére vonatkozó gazdasági jellegű adatokat is tartalmaznak, nem bírnak döntő jelentőséggel, mert a meg nem ismerhető adatokat felismerhetetlenné kell tenni.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset teljes elutasítását kérte.

A Kúria megállapításai

Az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) értelmében közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon, vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől [3. § 5. pont]. Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az Infotv.-ben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

A Kúria kiemelte, hogy a bíróság elnökének közfeladata volt a jelzés megtétele a Pénzügyminisztérium irányába [„A felszámolót a névjegyzékből a Pénzügyminisztérium törli, ha a bíróság elnöke jelzi, hogy a felszámoló felszámolási tevékenysége során súlyosan és ismétlődően megsérti a jogszabályokat” – 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont], így az közérdekű adatnak minősül, és a közérdekű adatok kiadásának megtagadási lehetőségeit pedig minden esetben szűken kell értelmezni [lásd: 21/2013. (VII. 19.) AB határozat]. A Kúria szerint a kiadni kért adatok nem vitatottan az elnöki irat részeként az alperes kezelésében vannak, és az alperes jogszabályban meghatározott közfeladatával kapcsolatban kerültek az egyébként is általában közfeladatot ellátó alpereshez. Úgy ítélte meg, hogy sem az Infotv., sem más jogszabály nem tartalmaz a kérelem tárgyát képező adatok kiadását tiltó rendelkezést, a kiadni kért adatok így, ha némileg közvetett módon is, de kapcsolódnak az alperes saját tevékenységéhez (közfeladatához).

Az alperes nem tudta bizonyítani az adat kiadása megtagadásának jogszerűségét, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 20.076/2017.) a Kúriai Döntések 2018/9. számában 253. szám alatt jelent meg.