Megismerhetjük-e még a jogot? – A korlátozott precedensrendszer első tapasztalatai Magyarországon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2020. április 1-től bevezetett korlátozott precedensrendszer alapjaiban érintette azt, hogy mit tekintünk jognak, mi egy jogi norma tartalma. Az első három év tapasztalatairól rendezett kerekasztalbeszélgetést 2023. május 4-én a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke.

Vékás Lajos akadémikus felvezetőjében kiemelte, hogy a Polgári Jog online szakfolyóiratban  megjelent tanulmányok és vitaindító írások teremtették meg az elméleti hátterét a konferenciának. A folyóirat kiadója, a Wolters Kluwer Hungary  is támogatta a kezdeményezést, hogy elméleti és gyakorlati jogász kollégák személyesen is megvitathassák az eltelt három év tapasztalatait. Nem véletlen, hogy a folyóiratban publikált cikkek szerzői közül többeket előadóként is üdvözölhettünk a május 4-i kerekasztalbeszélgetéseken. 

A délelőtti szekció résztvevői – Gárdos Péter az ELTE ÁJK egyetemi adjunktusa, valamint Hollán Miklós és Ződi Zsolt, a Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársai – elsősorban elméleti kérdéseket vetettek fel. 

Gárdos Péter kiemelte: nagy előny, hogy ma már mindenkinek digitális formában rendelkezésre állnak azok az ítéletek, amelyeknek a tartalmát meg kell ismernünk. A hazai szabályozás elvi kérdéseinek áttekintése után arról beszélt, hogy hogyan vethető össze az angol és a magyar szabályozás. Az alábbi alapkérdéseket vizsgálta és foglalta össze röviden:  

• Ugyanaz-e a funkciója a bíróknak akik az ítéletet hozzák? Mint mondta: leszögezhetjük, hogy nyilvánvalóan nem, hiszen az angol common law rendszerében a bíró jogot alkot, míg nálunk a korlátozott precedensrendszer sem változtatott azon, hogy a bíró jogot nem alkothat, csak jogot alkalmazhat. 
• Ki alkotja a precedenst? Az angol rendszerben szinte minden bíróság precedenst alkot, míg nálunk kizárólag a Kúria határozataihoz kötődik precedenserő. A Kúria elé viszont olyan csekély számú bírósági ügy kerül, hogy felmerül a kérdés: ha a szabályozásnak célja a joggyakorlat egységesítése, akkor alkalmas eszköze-e erre a precedensrendszer.  
• Kit köt a precedens? Lefelé mindenkit köt, azonban abban látunk különbséget az angol és a magyar rendszer között, hogy a legfőbb bírói fórumot köti-e a saját korábbi határozata. Míg az angol legfőbb bírói fórumot, a Supreme Court-ot nem köti, a magyar rendszerben kizárólag a jogegységi eljárás keretében van mód a határozatoktól való eltérésre. 
• Minden határozathoz precedens-erő fűződik-e? Erre a kérdésre az angol és amagyar rendszer teljesen eltérő választ ad. Az angol rendszerben nem, illetve csak akkor fűződik a határozathoz precedenserő, ha valami megváltoztatott álláspontot fejeznek ki, vagy egy fogalmat újraértelmeznek…stb. A magyar Kúria határozatához azonban minden esetben kötelező erő fűződik. Ha számokat teszünk ezek mögé az elvek mögé, akkor azt látjuk, hogy a legfrissebb, 2021-es adatok szerint míg a Kúria közel 7500, az angol Supreme Court és Court of Appeal összesen kevesebb mint 330 ítéletet hozott. 
• Hogyan ismerhetők meg a precedensek? Ez azért fontos kérdés, mert minden precedensrendszernek az az alapja, hogy hogyan lehet hozzáférni az ítéletekhez. Ez a jogbiztonság szempontjából is fontos kérdés. Gárdos Péter konkrét ítéleteken bemutatva kritikaként fogalmazta meg, hogy míg az angol határozatok jól strukturáltak, azok elvi tartalma és a tárgyszóstruktúrája is jól követhető, addig a magyar határozatokban a tényállás és az ítélet elvi tartalma sem mindig igazán megismerhető.  A közzétett anonimizált határozatokban nehéz keresni, valamint a Bírósági Határozatok Gyűjteményéből nem lehet megmondani, hogy az adott ítélet még precedens-e vagy a Kúria felülírta már. Így a technikai megoldások nem teszik megfelelően lehetővé a jog megismerhetőségét, ez pedig jogbizonytalanságot okozhat. 

Ződi Zsolt előadásában felvázolta, hogy milyen érvrendszer mentén vezették be Magyarországon a korlátozott precedensrendszert. 

• A legfőbb érv az volt, hogy nem volt jogegység. Nemcsak az alsóbb bíróságok tértek el a Kúria gyakorlatától, hanem maga a Kúria különböző tanácsai is eltérő döntéseket hoztak, így nem volt egységes gyakorlat. Azt a kérdést a korlátozott precedensrendszer bevezetése óta eltelt három év után még nem lehet megválaszolni, hogy a jogegységi panasz eljárás megfelelő eszköz lesz-e a jogegység megteremtésére. 
• A másik fontos szempont volt, hogy az absztrakt eszközök – ezen belül is a CKOT-k (Civilsztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete állásfoglalásai) és a Kollégiumi Vélemények – nem igazán alkalmasak a jogegység biztosítására, nem jogállam-komformak, a jogegység megteremtése az egyedi határozatokon keresztül valósul meg. Ennek ellenére ezek hasznos és hatékony eszközök, mert a jogtudomány nem végzi el ezeket az absztrakciókat. 
• A Velencei Bizottság véleménye szerint csak egyedi határozatokkal lehet biztosítani a jogegységet, ezért be kellett vezetni határozatok kötőerejét és a Kúria határozatainak kötőerővel kell bírniuk. 

Összefoglalásként megállapította, hogy a precedensrendszer is egy magasfokú absztrakción alapszik. A sajátos magyar rendszer még alakulófélben van és egyértelműen más a jogpolitikai célja, mint az angolszász precedensrendszeré – egyelőre maga a Kúria is óvatosan él ezzel az eszközzel, kivételes esetekben használja. 

Hollán Miklós büntetőjogi szempontból is vizsgálta a magyar rendszert. Álláspontja szerint a szabályozást a korábbi magyar döntvényjoghoz is mérhetjük, inkább ahhoz hasonlít, mint az angol precedensrendszerhez. Előadásában főként arra fókuszált, hogy a határozat mely része kötőerejű és kire kötelező, azaz mikor lehet attól eltérni – és ezeket a kérdéseket hogyan értelmezi a joggyakorlat. 

A konferencia második szekciójában Varga Zs. András a PPKE JÁK tanszékvezető egyetemi tanára (a Kúria elnöke), Wallacher Lajos a PTE ÁJK címzetes egyetemi docense, Tahin Szabolcs a KRE ÁJDI hallgatója és Osztovits András a KRE ÁJK tanszékvezető egyetemi tanára a gyakorlati kérdésekre fókuszáltak. 

Varga Zs. András kiemelte, hogy az Alaptörvény rögzíti: a Kúria gondoskodik a bíróságok jogalkalmazásának egységéről, a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben azonban azt lehetett látni, hogy a Kúria gyakorlata maga sem egységes – ezzel valamit kezdeni kellett.  A korlátozott precedensrendszer bevezetése óta eltelt három év igazolta, hogy működik a rendszer és a tapasztalat azt mutatja, hogy a szakági határok is egyre jobban mosódnak el. A közzétett anonimizált döntésekből kiderül, hogy az alsóbb fokú bíróságok is követik és meghivatkozzák már a gyakorlatot, emellett szerepel a keresetlevelekben a kereset megalapozásaként, az ellenkérelmekben és az ítéletekben is, valamint természetesen a Kúria határozataiban is megjelenik, hogy eddig mi volt a gyakorlat.  

Wallacher Lajos ügyvédi szemszögből hangsúlyozta: pozitív dolog, erősíti a jogbiztonságot, hogy a felsőbb bírósági határozatoknak kötelező ereje van. Ügyvédi nézőpontból is hasznos, ha az ügyvéd úgy tud tanácsot adni az ügyfelének, hogy meg tudja mondani, mi várható az ügyében. 

A jogegységi panaszeljárások meghatározó kérdéseként az ügyazonosság fogalmának meghatározását emelte ki. A jogkérdés azonossága és a releváns tények azonossága mutatja meg, hogy a két ügy összevethető-e.  

Tahin Szabolcs egy konkrét jogegységi határozat – 4/2022. JEH (Jpe.IV.60.012/2022/12. szám) a falfirka bűncselekményről – elemzésén keresztül mutatta be, hogy el lehet-e térni és ha igen, hogyan lehet eltérni az elsőfokú bíróságoknak a jogegységi határozattól és van-e elegendő rugalmasság a rendszerben. 

Osztovits András azt vizsgálta, hogy az eltelt három évben nyilvánosan közzétett határozatokból milyen tapasztalatok, következtetések vonhatók le. Kiemelte, hogy a jogegységi panasz eljárások során fontos szerepe van az ügyazonosság kérdése vizsgálatának. Ez bizonyos szempontból a korlátozott precedensrendszer lelke. Pontosan meg kell határozni, hogy mit jelent, és az eljáró bíró konkrét ügyekben hogyan kell, hogy alkalmazza. Ez egy módszertani kérdés is, és mint minden módszertani kérdés, annál jobban működik a gyakorlatban, minél jobban kidolgozott és minél több részlete ismertté válik az azt alkalmazók számára. 

Az első tapasztalatokból szerinte két következtetés vonható le. Az első, hogy a korlátozott precedensrendszer nem varázsszer. A magyar jogrendszer egészére tudni kellene alkalmazni, de amíg a közjog sokkal inkább lehet fekete-fehér, a magánjogban több az átmenet a szabályozás szintjén és ezáltal a joggyakorlatban is. A magánjogban több a generálklauzula: a „jóerkölcs”, a “tisztességtelenség”, a “feltűnő értékaránytalanság”…stb. – a polgári jognak ezen részeit jogegységi határozatok által nem igazán lehet szabályozni. Az is megállapítható ugyanakkor, hogy a jogrendszer változása során a magánjogi és a közjogi határok kezdenek elmosódni, hatnak egymásra.  

A másik következtetés, hogy ami a rendszer előnye, az a hátránya is. Az előnye, hogy ma már az kizárólag a felek akaratán, szándékán múlik, hogy a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa által meghozott határozat lényegében mindenkire nézve kötelező jelleggel eldöntsön egy vitás jogértelmezési kérdést. Ugyanakkor ugyanez a hátránya is, ugyanis a Kúria ki van szolgáltatva a felek szándékának, egyáltalán elviszik-e odáig az ügyet, vagy jól fogalmazzák-e meg a vitás kérdést. Igy esetről-esetre formálódik a jogegységesítés, ettől a folyamat picit kiszámíthatatlanná, lassúvá válik. 

Az inspiratív előadásokat követően az előadók a jelen lévő gyakorlati és elméleti jogászok kérdéseire és problémafelvetéseire válaszoltak. 

---

A Polgári Jog online szakfolyóiratban megjelent vitaindító publikációkat a korlátozott precedensrendszer tapasztalatiról az alábbiakban olvashatják: 

A jogegységi panaszeljárás szabályozásának eddigi tanulsága 

Jogegységi panasz a felülvizsgálatot megtagadó végzés ellen 

A jogegységi panasz eljárás mint ultima ratio 

A korlátozott precedensrendszer intézményének rövid áttekintése az ügyvéd szemszögéből 

A „korlátozott precedensrendszer” ügyvédi szemmel 

---

A Wolters Kluwer Hungary  a jogaszvilag.hu kiadója. A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

---