Szakma

2016. augusztus 1.

A jogalap nélküli gazdagodás vagyonjogi jelentősége és generálklauzulája

Lényeges változás az új polgári törvénykönyvben, hogy a visszatérítési kötelezettség háttérszabályai vonatkozásában a kódex elejtette az 1959-es Ptk.-nak az elsődlegesen a jogalap nélküli birtoklás szabályaira, illetve másodlagosan a kártérítési szabályokra történő utalását.

2016. augusztus 1.

Jogszabály-módosítást javasol az ombudsman

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes jogszabály-módosítást javasol annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzatok is delegálhassanak tagot az iskolai intézményi tanácsokba. A biztos és helyettese valamennyi érdekelt bevonását kéri az előkészítésbe – szerepel az AJBH honlapján.

2016. július 28.

A felhőalapú tárolás adatvédelmi kérdései

Manapság mindenki hallhatott már a felhőszolgáltatásról, vagyis arról, hogy az adatainkat „fellőhetjük” a felhőbe, megnövelve ezáltal a tárhelyünket, és segítve munkánkat azzal, hogy ezekhez az adatokhoz később bármilyen eszközről – akár telefonról, táblagépről is – hozzáférhetünk, bárhol is tartózkodunk épp.

2016. július 27.

Mikor tehető szóbeli végrendelet?

A szóbeli végrendelet tételének konjunktív feltételei közül az életet fenyegető helyzet rendkívülisége jogi kategória. Megállapításához nem feltétlenül szükséges az örökhagyó egészségi állapotának ugrásszerű hanyatlása, az megvalósulhat hirtelen hanyatlás nélkül is, és ezen állapot hosszabb ideig folyamatosan is fennállhat – a Győri Ítélőtábla eseti döntése.

2016. július 25.

Az új büntetőeljárási törvény tervezetéről

Néhány éve zajlik már a büntetőeljárás újra gondolása, mely lassan a végéhez közeledik. Ezt mutatja, hogy elkészült az új kódex tervezete (tervezet), melyet a témában érdekeltek nemcsak a tervezetből magából, hanem a köré épülő különféle rendezvényekből is megismerhetnek.

2016. július 25.

A közbeszerzések ellenőrzési rendszere – II. rész

Ahogy arról cikksorozatunk első részében beszámoltunk, Magyarországon évente több, mint kétezer milliárd forint, tehát Magyarország éves költségvetésének nagyságrendileg 15 %-a kerül elköltésre közbeszerzés útján, így jelentős nemzetgazdasági érdek kapcsolódik ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárások szabályosan és hatékonyan kerüljenek lefolytatásra. A Kormány ennek érdekébn  összetett ellenőrzési rendszert épített ki a közbeszerzések vonatkozásában. Összefoglalónk második részében a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzési rendszerének sajátosságait mutatjuk be.