Jogszabályfigyelő – 2015. november 3. hét
Az alábbi cikkünkben a 2015. november 3. hetében megjelent Magyar Közlönyök legfontosabb változásait foglaljuk össze.
Szakma
Mikor kedvezőbb az elkövetéskori és mikor az elbíráláskori törvény?
Annak eldöntéséhez, hogy valamely ügyben az elkövetés- vagy az elbíráláskori törvény alkalmazása a kedvezőbb-e, a minősítéséhez tartozó büntetési tételek összevetésével lehet állást foglalni. Ha az elbíráláskor hatályban levő új büntetőtörvény szerint a bűncselekmény büntetési tétele enyhébb, akkor az új kódex alkalmazása indokolt, még akkor is, ha a korábbi törvény a feltételes szabadságra vonatkozóan kedvezőbb – a Kúria egyedi döntése.
A nyomozási határidő tervezett rendszere az új büntetőeljárási törvényben
Túlzás nélkül állítható, hogy valahány eddigi büntető eljárásjogi kodifikációs kísérlet történt, a törekvések között első helyen szerepelt az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése iránti igény. Az időszerűség biztosításának egyik garanciájaként tekintettünk hosszú ideig a nyomozás (belső és abszolút) határidejének meghatározására. Ideje megvizsgálnunk, vajon betölti-e funkcióját a hatályos törvény megoldása, s ha nem, mi a kibontakozás lehetséges iránya.
Jogsértés nagy nyilvánosság előtt
A jogsértő közlés sajtóban vagy interneten való megjelenése akkor minősíthető nagy nyilvánosság előtt elkövetett jogsértésnek, ha maga a szerző teszi azt közzé, vagy a közzétételre az ő hozzájárulásával kerül sor – a Szegedi Ítélőtábla eseti döntése.
Szükséges-e módosítani a Ptk.-t?
Az Igazságügyi Minisztérium az alig két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyv módosítását tervezi. Dr. Vékás Lajos professzor úr, aki a Ptk. előkészítését vezette, nyílt levélben tiltakozott a módosítás ellen. A tézisek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény felülvizsgálatához című dokumentum és a professzor úr nyílt levele is ezeken a hasábokon jelent meg. Professzor úr nyílt levelét azzal fejezi be, hogy bár vannak bizonytalanságot okozó rendelkezések a Ptk.-ban, azokat a bizonytalanságokat nem a jogalkotónak, hanem a majdan kialakuló bírói gyakorlatnak feladata feloldani. Ezen gondolat kapcsán ragadtam billentyűzetet.
Kaphat életfogytigot egy 20 és fél éves?
Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. A fiatal felnőtt – 18 és 21 év közötti – életkori kategóriát az ítélkezési gyakorlat alakított ki, amelyet az eset körülményeitől függően enyhítő körülményként értékel. Ugyanakkor az életfogytig tartó szabadságvesztés törvényi korlátait tágító hatása nincs – a Kúria eseti döntése.
Hírszerzők teljesítménye
Az MvM rendeletet alkotott az Információs Hivatal hivatásos állománya teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az azok alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, valamint a minősítés tartalmi és eljárási szabályairól.
Holtak becsülete
Nincs helye valóságbizonyításnak abban a kérdésben, hogy egy bizonyos személynek egy másik személlyel kapcsolatban tett vallomása milyen hatással volt a büntetőítéletben az utóbbi személlyel szemben kiszabott büntetésre, mert az a jogerős ítélet eljárásjogilag nem megengedett kritikáját, a perbeli ítélőbíró adott bizonyítékra vonatkozó meggyőződésének megítélését jelentené – a Kúria eseti döntése.
Szigorodik az adatvédelem 2016-ban
A 2015. év mozgalmas volt, az adatvédelemről szóló jogszabály évközben is többször változott, az adatvédelmi hatóság pedig folytatta ellenőrzési tevékenységét, és számos ügyben fontos, a webáruházak működését is befolyásoló határozatot hozott. Dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda adatvédelemmel foglalkozó partnere összefoglalta nekünk az adatvédelmi hatóság 2015. évi gyakorlatát, amelyből az idei évre vonatkozó trendek is kiolvashatók.
Új Pp.-koncepció: előnyben a perelterelés
Egy átlátható, kiszámítható és korszerű igazságszolgáltatás egyik legfontosabb eszközeként az új polgári perrendtartás koncepciójában előtérbe kerülnek a perelterelő és permegelőző eljárások.