A büntetőeljárás elhúzódása egyre nagyobb probléma a jogalkalmazás hétköznapjaiban, ezért mostanság az igazságszolgáltatás kiemelt figyelmet szentel a tárgyalást kiváltó megoldásokra. A Be. most zajló kodifikációs folyamatában ezért nem meglepő, ha az eljárást rövidíteni igyekvő jogintézmények válnak hangsúlyossá.
Idén ősszel Budapesten rendezték az ügyészi egyesületek első világtalálkozóját, mely a Sikerek és Kihívások címet kapta. A hazánkban működő Ügyészek Országos Egyesületének két tagjával – akik ott voltak a konferencián – a kétnapos rendezvényről beszélgettünk. Elmondásuk alapján, a rendezvényen több mint 20 országból érkeztek a résztvevők.
A hitelező követelésének vitatása elektronikus úton, egyszerű e-mail formájában is történhet, amennyiben az kétséget kizáróan megérkezett a hitelezőhöz, és az eljárásból kitűnik az is, hogy a felek között az elektronikus út volt a bevett kapcsolattartási formák egyike – a Kúria eseti döntése.
A büntetőeljárás olyan akadálypályát jelent a jogalkalmazó számára, ahol a gátakat az emberi jogok adják. Ezeket kikerülni nem lehet. Ugyanakkor az emberi jogokkal kikövezett eljárás egyben garanciát is jelent. Ezek a tisztességes eljárás biztosítékai, olyan normák, melyek nem a tényállás megbízhatóságát hivatottak biztosítani, hanem más értékeket.
Idén október 1-jétől jelentősen változott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.), mely új rendelkezések valamennyi vállalkozást mint adatkezelőt érintenek.
December 9-én tartotta 2015-ös évzáró sajtótájékoztatóját a Kúria. Elnöke, Darák Péter szerint az eltelt időszakra különösen igaz a gondolat: a Kúria a mindennapi életet alapvetően befolyásoló kérdésekkel foglalkozik.
A kellékhiányos számla esetében is beáll a fizetési kötelezettség, ha az annak alapjául szolgáló szolgáltatás a megrendelő által elismerten megtörtént, így utóbbi a számlán megjelölt teljesítési határidőtől köteles késedelmi kamat fizetésére.
Magyarország európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el abból a szempontból, hogy a ténylegesen fogva tartottak hány százalékát teszik ki az előzetes letartóztatásban lévők: ez 10-től 64 százalékig terjed. Nálunk ez az arány 29 százalékos.
„Bátran kijelenthetem, hogy a pénzügyi jogi képviselők szakmailag nagyon alaposak, és jó munkát végeznek. Rendkívül jól érvelnek, összeszedetten szerkesztett beadványokat tárnak a bíróság elé, s ez még akkor is igaz, ha nem mindig az ő érvelésüket osztjuk” – e bírótól szokatlan elismeréssel méltatja lapunknak adott interjújában az ügyvédek munkáját Hajnal Péter, a Kúria Közigazgatási Kollégiumának tanácselnök bírája, akit a PKKB-ról 36 évesen rendelnek be a Legfelsőbb Bíróságra, ahol rá három évre megkapja a „véglegesítést”. Édesapja tanácsára választja a jogi pályát, édesanyja aggodalma miatt viszont a büntetőbíráskodás gondolatát elvetve végül a polgári, majd a közigazgatási ügyszakban találja meg szakmai boldogulását.
Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik az a szerződéses kikötés, amelyben az alvállalkozó díjának megfizetését szerződéses partnere a saját megrendelőjének teljesítésétől teszi függővé – a Kúria eseti döntése.
