Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunkban rövid betekintést nyújtunk a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia atmoszférájába – a negyedik részben dr. Sipka Péter ügyvédtől, a DE-ÁJK egyetemi adjunktusától olvashatnak egy gondolatébresztő részletet.
A tanulmány a munkáltatót terhelő kötelezettségeket vizsgálja az otthoni munkavégzés során, külön kitérve a kártérítési felelősség kérdéseire. Kiindulási pontja az, hogy a munkáltató felelőssége nem korlátozódik pusztán a személyiségi jogok megsértéséből eredő, vagy balesetből/foglalkozási megbetegedésből eredő károk megtérítésére, hanem az egyéb – pl. adminisztrációs – feladatok, vagy a munkaszervezési kötelezettség megszegése is a munkáltató helytállási kötelezettségét vonhatja maga után. Mivel az eltérő kötelezettségek megszegése eltérő jogkövetkezményt eredményezhet, a tanulmány a munkáltató felelősségét három megközelítésből vizsgálja meg: a foglalkoztatási szabályok betartása kapcsán a munkaidő nyilvántartása terén, az ellenőrzési kötelezettség szabályainak megtartása tekintetében és az egészséges munkakörnyezet megteremtésének hiánya vonatkozásában.
2020 tavaszán rendkívüli és azonnali átalakulás történt a munkaerőpiacon. A hirtelen bekövetkezett járványhelyzet eredményeképpen a kormány veszélyhelyzetet rendelt el, amely eredményeképpen sok esetben régóta halogatott munkaerőpiaci folyamatok gyorsultak a fel, vagy váltak egyik pillanatról a másikra valósággá. Ennek egyik konkrét megnyilvánulási formája az otthonról történő munkavégzés (home office) általánossá válása volt, amely egyrészt teljesen új kihívások elé állította a feleket, másrészt viszont megmutatta azt is, hogy az egyébként rendelkezésre álló technika és technológia mellett a munkavégzési formák terén a lehetőségek tárháza áll rendelkezésre, amely olyan gyakorlatokat is kialakított, illetve mindennapossá tett, amik hosszú távon érdemi átalakulást eredményeznek a teljes munkaerőpiacon.
A hirtelen jött kényszer egyúttal arra is rámutatott, hogy a kézenfekvő és sok esetben a vírushelyzetet megelőzően is gyakorta alkalmazott munkavégzési formák szabályozása milyen sok kihívást rejt magában, ami a munkavállaló oldalán bizonytalanságot, míg a munkáltató oldalán jogi kockázatot eredményez. Ennek egyik legmarkánsabb példája az otthoni munkavégzés szabályozásának hiányossága, pontosabban az a körülmény, hogy ez a konkrét munkavégzési forma – bármennyire is elterjedt – a jelenleg hatályos munka törvénykönyvében nem kerül nevesítésre. Természetszerűleg felvetődhet az a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán az otthonról történő munkavégzés külön nevesített szabályozására, vagy az egyébként hatályos normák értelemszerű (esetenként analóg) alkalmazása mellett megfelelő a jogi környezet.
| XVII. Magyar Munkajogi Konferencia – egy napban – ÚJRATERVEZVE Helyszín: Thermal Hotel Visegrád (online formában is követhető) Időpont: 2020. október 14. Foglalja le helyét ide kattintva >> |
Kun Attila: A szakszervezeti szervezkedés szabadsága versenyjogi kontextusban
Ferencz Jácint: Távmunkavégzés a „home office” előtt
Kártyás Gábor: XXI. század és munkajog: megőrizni vagy megreformálni?
Alábbi cikkünkben a 2024/54–56. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
