Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nézze meg, mely témák és cikkek érdekelték legjobban az olvasóinkat a tavalyi évben.
A 2020-as év lezárásaként elhoztuk a tavalyi legolvasottabb cikkeinket és azok rövid kivonatát – természetesen a linkre kattintva közvetlenül is elolvasható mindegyiknek a teljes szövege is.
Nem meglepő módon a járványhelyzet és az ahhoz kapcsolódó kérdéskörök uralták az elmúlt évet, emellett és ehhez kapcsolódóan alapvetően a munkajogi és az ingatlan tárgyú cikkek érdekelték a legtöbb olvasót.
Ebben a listában nincsenek benne a veszélyhelyzeti jogalkotással kapcsolatos cikkeink – egy külön listában összegezve fogjuk jövő héten publikálni az ezekkel kapcsolatos szakmai írásokat.
10. Júliustól változnak a számlázási szabályok
A 2020. július 1-jén életbe lépő széleskörű, a számlázáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló cikk nyitja a top 10-es listánkat: nagyon sokakat érdekelt a számlakibocsátói és a számlabefogadói oldalon történő változások, és ezek érthető és gyakorlatias magyarázata.
9. Munkajog és tb járvány idején
Még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt, de már annak küszöbén íródott ez a szakmai cikk, mely a járványügyi intézkedések miatti távollét munkajogi és társadalombiztosítási megítéléséről, a járványügyi intézkedés idején történő felmondásról, és a járvánnyal érintett munkavállaló részére történő kártérítésről szóló szabályokat összegzi és magyarázza.
8. Mi ellen véd a betegség? – avagy a keresőképtelen elbocsátása
Senki által előre nem látott aktualitást kapott ez az írás, mely azt a nagyon nehéz témát boncolgatja, hogy bár már 2012 óta nincs hatályban az a szabály, hogy a munkavállalónak nem lehet felmondani keresőképtelensége idején, még mindig számos bizonytalanság látszik a gyakorlatban azzal kapcsolatban, hogy a munkaviszony megszüntethetőségét hogyan befolyásolja a munkavállaló betegsége. A cikkben kitérnek arra is, hogy milyen esetben kerülhet veszélybe a megromlott egészségi állapotú munkavállaló munkaviszonya.
7. Az árverésen történő ingatlanvásárlás lépésről lépésre
Ez a gyakorlati és praktikus útmutató keltette fel sok olvasó érdeklődését: a cikk részletesen bemutatja a regisztrációt és az árverésre történő jelentkezést, valamint a az árverés befejezéséhez kapcsolódó szabályokat és jogkövetkezményeket.
6. Könnyebb lesz megszüntetni az osztatlan közös tulajdont a földek esetében
A tavaly nyáron elfogadott és kihirdetett, de csak idén január 1-től hatályba lépő, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény és annak részletszabályairól szól a cikk. A törvény – melynek a kérelem benyújtására vonatkozó hatályát az újabb veszélyhelyzetre való tekintettel eltolták – szabályozza a fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésének formáit, és bevezet egy új hatósági eljárást: a jogosultak adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezését.
5. A koronavírus megfelelő alapul szolgálhat-e a szerződés teljesítésének elmulasztására?
Az egészségügyi vonzata mellett számos gazdasági nehézséget is okozott a vírus, és az általa kialakult helyzet hazai és nemzetközi viszonylatban is. Jogi szempontból joggal merül fel a címben feltett kérdés, vagyis hogy az üzleti életben lehet-e erre hivatkozva mentesülni, vis maiornak minősül-e, és lehet-e kártérítési igénnyel számolni, ha emiatt hiúsul meg egy szerződés teljesítése.
4. A munkába utazás költségtérítése
Éppen, hogy csak lemaradt a dobogóról ez a munkajogi tárgyú írás – bár technikailag 2019 december végén jelent meg, népszerűsége annak ellenére nőtt a tavalyi év folyamán, hogy március közepétől június közepéig – azaz a veszélyhelyzet időtartama alatt – számos munkáltatónak nem kellett erről a témáról gondoskodnia, mivel munkavállalói nem jártak be dolgozni. Azonban ettől függetlenül látható, hogy mégis sok céget érint, ha akár a gépjárművel, akár a tömegközlekedéssel történő munkába járásról és azok költségtérítéséről van szó. Az egészségügyi helyzet miatt valószínűleg többen váltottak autós közlekedésre, így mindenképp érdemes tisztában lenni a lehetőségekkel.
3. Korlátozhatja az önkormányzat a napelemek kihelyezését
Egy kúriai döntés feldolgozása került a dobogó harmadik fokára: igen sokakat érdeklő témává nőtte ki magát a napelemek témája. A szóban forgó tényállás röviden: Visegrád főépítésze a települési bejárás során észlelte, hogy a több ingatlantulajdonos a tulajdonában álló lakóház tetőszerkezetén napelemet, napkollektort helyezett el. Megállapította, hogy az ingatlantulajdonosok a kivitelezést megelőzően nem tettek eleget a vonatkozó településképi bejelentési kötelezettségüknek, ezért településképi kötelezési eljárást kezdeményezett, és kötelezte a felperest a napelemek eltávolítására. Az eset folytatása és a megoldás a címre kattintva olvasható.
Az elmúlt év elején jelent meg ez a cikk, azonban aktualitása egyre nőtt az év folyamán, hiszen a járvány miatt rengeteg munkáltatónál vezették be a távmunkát vagy a home office-t, sokszor olyan módon, mely eltért az addig alkalmazott rendes munkaidőtől. A cikkben gyakorlati példákon keresztül kerül bemutatásra a szabályozás – a tájékoztatási kötelezettség, a tényleges tartama és a munkaidőkeret és a túlóra kapcsolata.
1. Koronavírus a munkahelyen: mit tehet a munkáltató és a munkavállaló?
A lista élére is a tavalyi év „sláger” témáinak, azaz a munkajognak és a járványnak a keresztmetszetét jelentő írás került. A cikkben azt boncolgatják, hogy ha a munkahelyen megjelenik a járvány, akkor a munkáltató milyen intézkedések megtételére jogosult, illetve köteles, és mit tehet a munkavállaló. Szó van benne a munka megtagadásának kérdéséről, hatósági karantén esetén történő javadalmazásról, kényszerszabadságolásról és távmunkáról is.
