Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gyorsan változó digitális világban kiemelkedően fontos a fogyasztók jogainak a védelme. Az Európai Bizottság e tárgyú irányelve most kerül átültetésre a magyar jogrendszerben törvényi szinten, új fogalmakat és szankciókat hozva a kereskedelmi szférába.
Kihirdetésre vár a nemrég megszavazott T/13479. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: törvény), mely a fogyasztóvédelmi szabályokra tekintettel módosít e tárgykörben releváns jogszabályokat, így az Fgytv.-t, az Fttv.-t, a Ptk.-t és az Üttv.-t.
Az előzménye az Európai Bizottságnak azon törekvése, hogy az egyre növekvő és gyorsan változó e-kereskedelem szabályait, valamint a termékek kettős minőségére vonatkozóan a fogyasztók védelmét szolgáló rendelkezéseket felülvizsgálják és módosítsák. Még 2018 tavaszán terjesztette elő a Bizottság a „New Deal for Consumers” (Új megállapodás a fogyasztók érdekeiért) elnevezésű javaslatcsomagját, mely alapján megalkotásra került az (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
Magyarországon is problémaként merült fel sok vásárló részéről, hogy bizonyos cégek gyengébb minőségű terméket hoztak a hazai boltokba mint más EU-s országokban, főképp az élelmiszer jellegű termékek vonatkozásában, de az annak nem minősülő (non-food) termékek esetében is, így az irányelv elfogadása kiemelt jelentőséggel bír.
Az irányelvben rögzítették, hogy az ilyen jellegű tevékenység tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül: a normaszöveg alapján ezek „azok a gyakorlatok, amelyek keretében egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, mintha megegyezne egy más tagállamban forgalmazott azonos áruval, miközben az áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják.”
A törvény nemcsak az irányelv átültetésével kapcsolatos szabályokat tartalmaz, hanem egyéb, a hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer hatékonyságát növelő intézkedéseket is. Szakaszosan lépnek hatályba a módosítások: egyes rendelkezései a törvénynek a kihirdetéssel hatályosak lesznek, de van, ami 2021. január 1-től, a jogharmonizációs rendelkezések nagy része pedig csak 2022. május 28-tól lép hatályba. Az alábbiakban áttekintjük részleteiben az egyes módosításokat.
Az Fgytv. módosításai
Bevezeti a törvény a békéltető testületi eljárásban a postai kézbesítés mellett az elektronikus kézbesítést is, nemcsak a gazdálkodó szervezetek (betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok) részére, hanem a természetes személyek esetében is (náluk választható módon). Ha az így megküldött elektronikus iratot a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni az iratot.
A jelenlegi szabályokhoz képest jelentős mértékben kibővíti a törvény az Fgytv. 47. § (5) bekezdését, explicite kimondva a fogyasztóvédelmi szankciók meghatározásának szempontjait:
Az [47. §] (1) bekezdés alkalmazásában a jogkövetkezmények meghatározásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:
A fogyasztóvédelmi bírság összege a (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkével összefüggésben megállapított jogsértés esetén:
A jelentős összeg a rendelet összehangolt fellépést előíró szabályai alapján született, és kiterjedt jogsértésekre alkalmazható, azaz sértette, sérti vagy valószínűsíthetően sérti a fogyasztók kollektív érdekeit a tagállamok legalább kétharmadában, amelyek együttesen kiteszik az EU népességének legalább kétharmadát.
Az Fttv. módosításai
Az irányelvnek megfelelően fogalmi módosításra is szükség volt, így változott, illetve kiegészült új definíciókkal az Fttv. értelmező rendelkezései:
Termék: áru vagy szolgáltatás, ideértve az ingatlantulajdont, a digitális szolgáltatást és digitális tartalmat, valamint a jogokat és kötelezettségeket is.
Rangsorolás: a termékek relatív kiemelése a kereskedők által bemutatott, megszervezett vagy közölt módon, tekintet nélkül az ilyen bemutatáshoz, szervezéshez vagy közléshez használt technológiai eszközökre.
Online piac: olyan szolgáltatás, amely a kereskedő által vagy a kereskedő nevében működtetett szoftvert, többek között weboldalt, valamely weboldal egy részét vagy valamely alkalmazást alkalmaz, és amelynek révén a fogyasztók távollevők közötti szerződést köthetnek más kereskedőkkel vagy fogyasztókkal.
Kiegészült a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok felsorolása is a már fentebb említett kettős minőség tilalmával, vagyis ilyen gyakorlatnak minősül az „a gyakorlat, melynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják”.
Kikerült a Vásárlásra felhívás esetén jelentős információ szakaszának szabályozási köréből a panaszok kezelésének módja, így az ebben a körben nem szankcionálandó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatként. Bekerül viszont új pontként ebbe a fogalmi körbe, így jelentős információnak minősül az online piacokon kínált termékek esetében az, hogy a terméket kínáló harmadik fél kereskedő-e vagy sem, a harmadik fél által az online piac szolgáltatója számára adott nyilatkozat alapján.
További jelentősnek minősülő tény az is, ha a keresés eredményeit bemutató oldalról (pl. Google) közvetlenül és könnyen elérhető online felület egy külön részén rendelkezésre bocsátott, azokra a fő paraméterekre vonatkozó általános információk, amelyek meghatározzák a fogyasztónak a keresés eredményeként megjelenített termékek rangsorát. Ha a vállalkozás hozzáférést biztosít a termékek fogyasztói értékeléseihez, jelentős az, hogy a vállalkozás biztosítja-e és hogyan, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták.
Az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségére vonatkozóan és az élelmiszerek címkéjével kapcsolatos fogyasztói megtévesztések ügyében a fogyasztóvédelmi hatóság, azaz a fogyasztóvédelmi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el, az élelmiszerek minőségére vonatkozóan a NÉBIH jár el.
Bővül a „feketelista”, azaz azok az esetek, amelyek mérlegelés nélkül tisztességtelennek minősülnek, így:
– A keresési eredmények megadása a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján, anélkül, hogy egyértelműen felfednék a fizetett hirdetéseket vagy a kifejezetten a termékeknek a keresési eredmények közötti magasabb rangsorolását célzó fizetést.
– Rendezvényekre szóló jegyek viszonteladása fogyasztók részére, ha a kereskedő azokat automatizált eszközökkel vásárolta meg, hogy megkerülje az egy személy által megvásárolható jegyek számára vonatkozó korlátozásokat vagy a jegyvásárlásra alkalmazandó bármely más szabályt. (Például
– Annak állítása, hogy a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket, anélkül, hogy észszerű és arányos lépésekre kerülne sor annak ellenőrzésére, hogy az értékelések ilyen fogyasztóktól származnak.
– A termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékelések vagy ajánlások benyújtása, illetve más jogi vagy természetes személy megbízása ezzel, vagy fogyasztói értékelések vagy közösségi médiában történő ajánlások valótlan bemutatása.
A Ptk. módosítása
A Ptk. esetében jogharmonizációs záradék elhelyezésére került sor, melyre azért volt szükség, hogy az irányelv szerint módosított adásvételi szerződés fogalmát továbbra is a Ptk. ültesse át, és kormányrendeleti szinten ne jöjjön létre párhuzamos adásvételi szerződés fogalom. Az irányelv szerinti hatály továbbra is főszabály szerint az ellenérték fejében nyújtott szerződésekre terjed ki, kivételként nevesítve az adatalapú digitális szolgáltatás nyújtására vagy digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződést. (Az irányelvben meghatározott adásvétel fogalma: adásvételi szerződés bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a kereskedő átruházza vagy vállalja, hogy átruházza a fogyasztóra valamely áru tulajdonjogát, ideértve az árukra és szolgáltatásokra egyaránt vonatkozó adásvételi szerződéseket.)
Az Üttv. módosítása
Beépítésre kerül, hogy békéltető testületi tevékenységet végezhet ügyvéd is. A szintén az alternatív vitarendezési fórumok közé tartozó választottbírósági tevékenységet jelenleg is nevesíti az Üttv., így a törvényjavaslat indokolása szerint nem indokolt a különbségtétel az alternatív vitarendezési fórumok között.
