Zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése – Vht.-nagykommentár, 9. rész


Alábbi sorozatunkban a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadványból közlünk részleteket – a mostani, utolsó részben a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítéséről.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadvány jogerős bírósági döntések teljesítéséhez fűződő alkotmányos érdek érvényesülését mutatja be a végrehajtási rendszert alkotó szabályok részletes, gyakorlati tapasztalatokra is kiterjedő magyarázatával. Kiadványunk a végrehajtás két fő típusára, a kielégítési és a biztosítási végrehajtásra fókuszálva vezeti végig a jogalkalmazókat az eljárás egyes szakaszain, azaz a végrehajtás elrendelésének és a végrehajtás foganatosításának a szakaszán. Az alábbiakban a Vht. Harmadik részének a kommentárjából olvashatják el az egyszerűsített végrehajtási értékesítés legfontosabb szabályait. A részlet szerzője dr. Martonovics Bernadett.

Végrehajtható okirat kézbesítése és az adós nyilatkoztatása

Zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése esetén az általános szabályoktól – 15 nap – eltérően a végrehajtási költség megelőlegezését (Dsz. 18. §) [35/2015. (XI. 10.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról, a szerk.] követő nyolc munkanapon belül kézbesíti a végrehajtó a végrehajtható okiratot az adósnak. A végrehajtható okirat kézbesítésére az általános előírásoknak megfelelően kerül sor, mely szerint a végrehajtó a végrehajtható okiratot főszabály szerint postán kézbesíti, mindazonáltal a végrehajtást kérő kérheti, hogy a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak (ekkor a helyszíni eljárási cselekmény díját végrehajtási költségként felszámítják). Ebben az utóbbi esetben a teljesítésre történő felhívás a helyszínen megtörténik, és az önkéntes teljesítés kapcsán is a helyszínen szükséges nyilatkozni. Ha az adós nem tartózkodott a helyszínen, és emiatt nem lehetett a végrehajtható okiratot átadni a részére, a végrehajtási cselekményről (helyszíni eljárási cselekményről) készített jegyzőkönyvvel együtt postán kell azt kézbesíteni az adósnak [Vht. (1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, a szerk.].

A végrehajtó a végrehajtható okirat postai kézbesítésével egyrészt felhívja az adóst a követelés önkéntes teljesítésére, amelyre a végrehajtható okirat kézhezvételétől számított 15 nap áll a rendelkezésére, másrészt nyilatkozattételre az ingó zálogtárgy tárolási helyéről és megőrzéséről. Egyúttal tájékoztatja az adóst, hogy az önkéntes teljesítés elmaradása a zálogtárgynak az egyszerűsített végrehajtási értékesítését, a nyilatkozattétel elmaradása pedig rendbírság kiszabását (Vht. 45/A. §) vonja maga után. Természetesen, ha az adós önként teljesíti a tartozását a rendelkezésére álló 15 napon belül, nyilatkozattételre nincs szükség. Az önkéntes teljesítést a törvény mindegyik végrehajtási eljárás megindulását követően lehetővé teszi a végrehajtási kényszer alkalmazását megelőzően is.

Ha a nyilatkozattételre történő felhívást követően az adós akként nyilatkozik, hogy az ingóság megőrzését nem vállalja, vagy ha nem nyilatkozik, de a végrehajtó tudomására jut az ingóság őrzési helye, erről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, egyúttal felhívja a szállítási és tárolási költségek előlegezésére. Az előleg beérkezését követően a végrehajtónak kell gondoskodnia az ingóság (zálogtárgy) elszállításáról és tárolásáról. Az ingóság elszállítása – mint helyszíni eljárási cselekmény – díj (Dsz. 10. §) felszámítása mellett történik azzal, hogyha a végrehajtó az ingóságot a saját gépjárművén szállítja el, szállítási költségként kizárólag a helyszíni eljárási cselekmény díjának részét képező utazási költségátalányt (Dsz. 12. §) számíthatja fel, míg ha nem a saját gépjárművén, hanem külső vállalkozást megbízva szállíttatja el az adott ingóságot, a szállítás költségei a helyszíni eljárási cselekmény díján felül készkiadásként [Dsz. 11. § a) pont] kérhetők a tárolás költségeivel együtt. Az elszállításról és tárolásról jegyzőkönyv készítése (Vht. 35. §) szükséges, amelyben az ingóságok pontos megjelöléséről és a felmerülő költségekről tételesen is rendelkezni kell.

Árverés előkészítése és kitűzése

Ha az adós a végrehajtható okirat helyszíni kézbesítésével egyidejűleg, postai kézbesítés esetén pedig a kézhezvételtől számított 15 napon belül a tartozását nem fizette meg, a végrehajtó a zálogtárgy lefoglalása és becsértékének megállapítása, továbbá az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző értesítése nélkül intézkedik a zálogtárgy árverésre történő kitűzése iránt tekintettel arra, hogy a felek a legkisebb eladási árban megállapodtak. Kivételt képez az az eset, ha a végrehajtó tudomására jut, vagy a nyilvántartásból kitűnik, hogy a zálogtárgyat más követelés biztosítására is terheli zálogjog, mert ebben az esetben a végrehajtó értesíti a zálogjogosultat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás iránti kérelem előterjesztésének a lehetőségéről (az általános szabályok szerint, lásd Vht. 114. §) azzal, hogy a bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése során a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát nem a zálogtárgy lefoglalása [Vht. 114/A. § (2) bekezdés], hanem az egyszerűsített végrehajtási értékesítésének elrendelése alapján állapítja meg. Ha az adós vagy a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányuló ügy végrehajtást kérője a bekapcsolódással érintett követelés kapcsán a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és az állítását valószínűsítette, a bíróság a zálogjogosult bekapcsolódás iránti kérelmét végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult az általános szabályok szerint a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per útján (Pp. 555–561. §) érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét [Vht. 114/A. § (5) bekezdés]. A bekapcsolódás engedélyezését követően a zálogjogosultak követelései a kielégítési sorrend alapján, a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kerülnek kielégítésre [Vht. 170. § (2) bekezdés].

Az ingó, valamint az ingatlan árverési hirdetményén a vagyontárgy kikiáltási áraként nem a becsértéke kerül feltüntetésre, hanem a felek (a zálogjogosult és a zálogkötelezett) megállapodásában rögzített, illetve a felek megállapodása szerinti számítási móddal megállapított legalacsonyabb vételár összege azzal a tájékoztatással, hogy annál alacsonyabb összegben nem lehet érvényes vételi ajánlatot tenni. Tehát az ingó vagy az ingatlan kikiáltási ára egyúttal az úgynevezett minimálára, vagyis a legalacsonyabb vételára is. Az általános szabályokhoz hasonlóan ebben a speciális eljárásban a megjelölt legalacsonyabb vételártól (minimálártól) felfelé szintén el lehet térni, tehát felső korlát nincs az árverési licitek kapcsán [csak alsó korlát, amely minden esetben az árverési hirdetményben megjelölt legalacsonyabb vételár (minimálár)]. A zálogtárgy egyszerűsített árverési értékesítésére vonatkozó árverési szabály hasonlít a fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén az általános szabályok szerint kitűzött ingatlanárveréshez, ahol legalább a kikiáltási ár 100 százalékának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak az árverésre kitűzött ingatlan az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt [Vht. 147. § (3) bekezdés].

A törvény alapján ingatlan árverése esetén az árverési előleg a zálogtárgy legalacsonyabb vételárának (minimálárának) a 10 százaléka, a licitküszöb pedig 10 millió forintot meg nem haladó minimálár esetén a minimálár 2 százalékának megfelelő összeg, de legalább 1000 forint, 10 millió forintot meghaladó minimálár felett a minimálár 1 százalékának megfelelő összegű (ezer forintra kerekítve) a licitküszöb.

[…]

Több speciális értékesítési eljárás elrendelése

Olyan esetben, mikor ugyanazon zálogtárgy vonatkozásában több egyszerűsített végrehajtási értékesítés is elrendelésre kerül, az egyes zálogjogosultak érdekeit össze kell hangolni, különösen a legalacsonyabb vételár tekintetében, amennyiben a zálogjogosultak az adóssal történt megállapodásaikban eltérően határozták meg a legalacsonyabb eladási ár összegét vagy annak számítási módját. A törvény akként rendezi ezt az esetet, hogy a végrehajtó elsősorban az elsőként elrendelt végrehajtás alapjául szolgáló megállapodásban megjelölt legalacsonyabb eladási árat veszi alapul, és erről az árról tájékoztatja a később elrendelt végrehajtás – zálogjogosult – végrehajtást kérőjét. Egyúttal 15 napos határidővel felhívja arra, hogy nyilatkozzon egyetért-e a végrehajtó által megküldött legalacsonyabb eladási árral, továbbá tájékoztatja, hogy szintén 15 napon belül nyilatkozhat arról, hogy a másik zálogjogosult végrehajtást kérővel megállapodott-e a legalacsonyabb eladási árról.

A végrehajtó által megküldött legalacsonyabb eladási ár kapcsán, ha a később elrendelt végrehajtás zálogjogosultja nem nyilatkozott vagy azzal egyetértett, a végrehajtó kitűzi az árverést ezen eladási ár megjelölésével. Azonban, ha a zálogjogosultak megegyeztek a megállapodásaikban szereplő legkisebb eladási ár valamelyikében vagy a kettő ár közötti összegben, és arról a végrehajtót tájékoztatják, a végrehajtó ezen az áron mint legalacsonyabb eladási áron tűzi ki a vagyontárgyat árverésre. Előfordulhat, hogy a legkisebb eladási árban nem tudnak a zálogjogosultak megállapodni, és erről a végrehajtót is tájékoztatják. Ekkor a végrehajtó – megállapodás hiányában – az általános szabályok szerint intézkedik a becsérték megállapítása iránt (Vht. 140. §), és az így megállapított becsérték alapján intézkedik az árverés kitűzése iránt immár ugyancsak az általános szabályok szerint. Az ekként kitűzött árverés során az egyszerűsített végrehajtási értékesítésre irányadó szabályok – miszerint a felek megállapodásában szereplő legkisebb eladási ár nem csökkenthető – nem alkalmazandók, a végrehajtó által megállapított becsérték az általános szabályok szerint leszállítható.

A sorozat első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat itt, a negyediket itt , az ötödiket itt, a hatodikat itt, a hetediket itt, a nyolcadikat pedig itt olvashatja el.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 9.

Az Nmjtv. a bírósági gyakorlatban – Joghatósági kérdések

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a nemzetközi magánjogi törvénnyel kapcsolatos bírói gyakorlat vizsgálatára. Cikkünk első részében a joghatósággal kapcsolatos megállapításokat vesszük górcső alá.