Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.
Az áfa szempontjából nem tekinthető építési telek adóköteles értékesítésének, ha a földterületet a rajta álló épülettel együtt adják el és azt a vevő lebontja, hogy a területen új épületet építhessen.
A lengyel jog nem biztosított mérlegelési jogkört az ügyésznek, illetve hatékony jogorvoslatot az áldozatok hozzátartozóinak.
Egy filmet, amit az egész városban csak egy moziban vetítettek, a mozirajongó kerekesszékes kérelmező nem tudott megnézni, mert a mozi nem akadálymentesített, és a mozi azt sem engedte meg, hogy a kérelmező a vendégektől segítséget kérjen. Az EJEB szerint a magánélethez és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő jog sem sérült az ügyben, mert a kérelmező más mozikban és egyébként más módokon kellően gazdag társasági életet élhet, így az emberi kapcsolatai nem szűkülnek be olyan mértékben, ami az Egyezménybe ütközne. Az ügyben az érdeksérelem nem volt annyira súlyos, hogy az hátrányos megkülönböztetésnek minősüljön.
Az ET emberi jogi főbiztosa államonként vizsgálta az igazságszolgáltatás függetlenségét befolyásoló tényezőket.
A doppingellenes küzdelem érdekében akár napra lebontva is bekérhető, hol tartózkodik a sportoló – döntött az EJEB.
Egy német fogyasztó azért fordult bírósághoz, mert a számára leszállított party sátrat az eladó nem akarta a lakóhelyén megjavítani, hanem követelte annak székhelyére való visszaküldését.
Az apaság megállapítását célzó ügyben a 92 éves kérelmezőt kötelezte a máltai bíróság, hogy adjon DNS-mintát, amely 99.9998%-os bizonyossággal igazolta a közte és házasságon kívül született lánya közti rokoni kapcsolatot. A férfi az EJEB előtt arra hivatkozott, hogy a szájból történő kötelező mintavétel sértette a magánélethez való jogát. Az EJEB hangsúlyozta, hogy ilyen ügyekben a leszármazó és a felmenő alapjogainak kiegyensúlyozása szükséges. A máltai bíróság megfelelően figyelembe vette e két ütköző érdeket, így a mintaadásra kötelezés nem volt egyezménysértő.
A kérelmező céges gépén az őt helyettesítő kolléga gyanús fájlokat talált. Az adatok átvizsgálása során a munkáltató gyanús igazolásokat és számos pornográf felvételt talált a fájlok között. A kérelmező szerint a “személyes” névvel megjelölt meghajtó adatainak megismerésével a munkáltató megsértette magánélethez való jogát. A vállalati szabályzatokra is tekintettel azonban a Bíróság nem állapított meg egyezménysértést.
Alábbi cikkében a szerző az Európai Unió Bíróságának az SF kontra Inspecteur van de Belastingdienst-ügyben hozott döntését mutatja be[1].
