Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hiába támadta meg a BKV Zrt. a Közbeszerzési Döntőbizottság tavalyi határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt a használt, alacsonypadlós villamosok beszerzése ügyében, a közlekedési vállalat keresetét elutasították, fellebbezésre már nincs lehetősége a társaságnak.
Mint ismert a Közbeszerzési Döntőbizottság a 2021. november 12-én meghozott határozatában a BKV Zrt. terhére több súlyos jogsértést állapított meg, ezért megsemmisítette a 35 darab frankfurti villamos beszerzésére vonatkozó, 2021. augusztus 19-én indított tárgyalásos közbeszerzési eljárás részvételi felhívását.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy az uniós irányelv és a közbeszerzési törvény verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget előíró alapelveibe, továbbá számos, a közbeszerzés előkészítésére, az összeférhetetlenségre és a beszerzendő villamosok szerződéses feltételeinek meghatározására vonatkozó törvényi előírásba ütközött a BKV Zrt. eljárása – így a közbeszerzésében megállapított törvénysértésekkel arányban álló 150 millió forint összegű bírságot szabott ki a társaságra.
A fővárosi közlekedési vállalat a Döntőbizottság határozatát megtámadta, a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével a keresetet elutasította, mindenben egyetértett a Döntőbizottsággal. Az ítélet kimondta, hogy a határozat teljes egészében törvényesen állapította meg a jogsértéseket és az azok miatt kiszabott bírságot is, kiemelte, hogy a Budapesti Közlekedési Zrt. az előzetes piaci konzultációt mind a verseny tisztasága, mind az esélyegyenlőség alapelvi követelményeit sértve, a közbeszerzés egészére kiható módon, több jogsértést elkövetve valósította meg.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!