Cégvilág

2014. május 15.

Egészségbiztosítási ellátások üzemi balesetnél

Az egészségbiztosítási ellátások, szolgáltatások keretében üzemi baleset következtében, baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék vehető igénybe. Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén jár. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mire számíthat, akit üzemi baleset ér.

2014. május 13.

Mi minősül üzemi balesetnek?

Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, amely esetben a munkavállaló az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira, így baleseti egészségügyi ellátásra, baleseti táppénzre és baleseti járadékra lehet jogosult. A munkabaleset fogalmát a munkavédelmi szabályok határozzák meg. Mindkettőben közös elem a baleset, amely az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

2014. május 13.

SEED: segítség a kisgyermekes vállalkozóknak

A rendszerváltozás óta segíti a magyar kis- és középvállalkozókat tanácsadással, mentorálási és továbbképzési szolgáltatásaival a budapesti központú SEED Alapítvány, amely konzorciumi partnerként vett részt a most záruló, jelenleg gyesen, gyeden lévő szülők munkába való visszatérését segítő Gyerevissza nevű kétéves uniós projektben.

2014. május 12.

Módosult a külföldiek munkavállalási engedélye

Az Európai Unión kívüli munkavállalók az idei évtől már az úgynevezett összevont eljárásban kérelmezhetik a foglalkoztatásukat és a tartózkodásukat jóváhagyó engedélyt – hívja fel a figyelmet a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda. Az egyszerűsített eljárás megkönnyíti az Unióba érkező külföldi dolgozók számára az ügyintézést, azonban nem megfelelő körültekintés esetén akár hónapokig tartó kényszerpihenővel is szembenézhetnek.

2014. május 9.

Munkaerő-kölcsönzés: régi módszer új köntösben

Ez a szó, hogy munkaerő-kölcsönzés, ismeretlen fogalom volt évtizedekig Magyarországon, hiszen a rendszerváltást megelőző időkben a törzsgárda tagság és jelvény, no meg annak különféle fokozatai, komoly kitüntetések voltak, a munkavállaló számára tekintélyt, megbecsülést adtak. Akkor éppen az volt a cél, hogy minden üzem kialakítson magának egy állandó gárdát, olyan embereket, akik ismerik egymást, egymásra mindig számíthatnak, és számíthat rájuk a gyár is. No meg, bűncselekmény volt a munkakerülés. Ez a kettő eszmei szempontból kiegészítette egymást.

2014. május 8.

Stressz a munkahelyen: megelőzhető, kezelhető

Az európai lakosság 25 százaléka tapasztal valamilyen lelki egészségbeli problémát. A munkahelyi stressz okozta káros hatások miatt nő a hiányzás, a betegállomány, a munkanélküliség és a leszázalékolás. Felmérések szerint emellett Európában a munkavállalók 5 százaléka számolt be arról, hogy zaklatás, megfélemlítés áldozata lett. Egyes uniós országokban ez az érték a 10-17 százalékot is elérte. A lelki egészségzavarok költsége Európában kb. 240 milliárd euró. Az Nemzeti Munkaügyi Hivatal útmutatója ezekre a pszichoszociális kockázatokra, s azok megelőzésére, kezelésére hívja fel a figyelmet.

2014. május 7.

Atipikus viszonyok: beépültek az uniós normák

Az alábbiakban azokat a, részmunkaidős foglalkoztatásra, a határozott munkaidejű foglalkoztatásra és a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó uniós irányelveket mutatjuk be, amelyek már beépültek az új Munka Törvénykönyvébe.

2014. május 7.

A szakértő válaszol: bíróság nélkül is behajtható a munkáltatói kárigény

Versenytilalmi megállapodás ellentételezés nélkül, azonos felek között két munkaviszony, munkavállalói kárfelelősség – többek között ezek a problémák foglalkoztatták a munkajogi facebook-csoport tagjait a 2014. április 24-i nyílt napon, amikor dr. Kártyás Gábor munkajogi szakértőnk válaszolt a csoporttagok kérdéseire. A legérdekesebbek közül válogattunk néhányat.

2014. május 7.

Fékek és egyensúlyok – megfigyelés vagy ellenőrzés

Általánosan ismert doktrína, hogy a személyhez fűződő jogok érvényesülésének általános korlátja egy másik személy személyhez fűződő jogainak védelme. A munkajogon belül ennél valamivel árnyaltabb a kép, hiszen mások személyhez fűződő jogai mellett megjelenik a munkáltatói érdek is, mint korlátozó tényező. A munkáltatónak joga van a munkavállalója munkavégzését (vagy éppen annak hiányát) ellenőrizni, azonban nem korlátlanul.