Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Élve a lehetőséggel, hogy a Prédikátor könyvének harmadik fejezetében megírt, széles körben ismert idézetet forrásként felhasználom, áthallással elmondható: mindennek rendelt nyilvántartása van, és nyilvántartása van a jogrendszer alatt minden akaratnak. Vagy mégsem?
Nyilvántartása van az ingatlanoknak, a cégeknek. Nyilvántartása van a gépjárműveknek, a vízi- és légi járműveknek, a pénzintézeteknek, a hírközlési tevékenységet végzőknek. Szintén van az egyéni vállalkozóknak, civil szervezeteknek, az oktatási intézményeknek, az egyházaknak, de még a különösen veszélyes állatoknak is. És még másik, felsorolhatatlan mennyiségű dolognak. Mindegyik nyilvántartásban az a közös, hogy viszonylag könnyen hozzáférhetők, sok esetben közhitelesek és releváns tények tekintetében az „érdeklődő” számára fontos információkat lekérdezhető módon tartalmazzák.
A társasházakat „ingatlan oldali” megközelítésben a földhivatal tartja nyilván, ez ismert tény. Van egy törzslapjuk és legalább kettő tulajdoni különlapjuk. A műszaki dokumentáció, alapító okirat, esetleg leadott szervezeti és működési szabályzat már csak okirattárból hozzáférhető.
Ugyanakkor a társasház nem kizárólag egy ingatlan(típus). A társasházaknak a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott relatív jogalanyisága van, azaz a tulajdonostársak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. Ebben a tekintetben kicsit úgy működik, mint egy cég: van egy, a tulajdonosoktól elkülönült jogalanyisága és van egy „ügyvezetője”, még külön neve és címe is.
A probléma, hogy eme relatív jogalanyiság körében nincs egy olyan nyilvántartás, amely közhitelesen tartalmazza az ehhez köthető adatokat.
Az első és legfontosabb hiányosság a közös képviselő személyének nem ismerete. Le lehet kérdezni egy társaság ügyvezetőjét, egy ingatlan tulajdonosát, de nincs arra vonatkozó, központilag nyilvántartott, közhiteles adat, hogy egy társasháznak ki a közös képviselője. Meg lehet ezt tudni természetesen, de kizárólag az ott lakók jóindulata alapján: beengednek-e a közös térbe, ott ki van-e függesztve a közös képviselő neve, vagy ha nincs, elárulják-e.
Márpedig, ha például a társasházzal szemben jogi eljárást akarunk indítani, ahhoz ismerni kell a közös képviselő személyét. Az iratokat ugyanis kizárólag az ő részére kézbesítik, az általános gyakorlat alapján a társasház címére, mint egyfajta központi kézbesítési címre meg sem kísérlik. (Ez persze önmagában elgondolkodtató gyakorlat, hiszen egy céggel vagy akár egy magánszeméllyel szemben egy társasház igen nehezen tud elköltözni; kérdés, mennyiben okszerű, hogy nem lehet egy, a közös térben lévő, központi ügyintézési ládába bedobni egy iratot és elvárni, hogy azt egy képviselő időnként megtekintse.)
Szintén sokkal egyszerűbben megoldható lenne egy szerződéses jogviszonyban igazolni a közös képviselő személyét, mintsem a képviselő mindenhova vigye magával a megválasztásáról szóló (esetleg egyéb, elvileg ki nem adható személyes adatot tartalmazó) közgyűlési jegyzőkönyvet.
Szintén kérdés, hogy mi egy társasház hivatalos neve? Persze, benne van az alapító okiratban, amit jogi érdek igazolása mellett ki is adnak a részünkre a földhivatali okirattárból, de mennyivel egyszerűbb lenne, ha egy erre szolgáló nyilvántartásban ugyanúgy kereshetők lennének a társasházak, mint például a cégek. Vajon a „Nyugalom Szigete Lakópark” ingatlan-nyilvántartási adatai micsodák?
Társasházakhoz köthető jogi eljárás sajnálatos módon adódik bőségesen. Véleményem szerint aktuális lenne, hogy a másik, megszámlálhatatlan mennyiségű adtabázis mellett legyen a társasházaknak is egy olyan nyilvántartása, amely minden szükséges adatot könnyen hozzáférhető módon, kereshetően, hitelesen tartalmazza. Ha már a krokodilokat is külön nyilvántartják, talán érdemes lenne erre is energiát fordítani.
A cikk szerzője dr. Hortobágyi Sándor partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
