Új Ptk.: személyiségi jogok sérelme a munkahelyen
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2014. március 15-én hatályba lép hazánkban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.). Tekintettel arra, hogy a 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tételesen nevesíti háttérjogszabályaként a Ptk.-t, ezért természetszerűleg érinti az Mt. szabályait is a polgári törvénykönyv újrakodifikálása.
Az Mt. hatályos szövege jelenleg a személyhez fűződő jogok (az új Ptk. terminológiájában: személyiségi jogok) kapcsán igen szűkszavúan csak arról rendelkezik, hogy „azokat tiszteletben kell tartani”.
Az új Ptk. hatályba lépésétől ez azonban megváltozik, és az Mt. tételesen utal a polgári jog alkalmazandó szabályaira. Ez jelenti egyrészt a személyiségi jogok sérelmének példálózó felsorolását:
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése;
másrészt az ehhez fűződő háromlépcsős szankciórendszert (felróhatóságtól független szankciók, sérelemdíj, kártérítési felelősség) is. A polgári jogi szabályoktól az egyetlen eltérés az, hogy a sérelemdíj (ld. alább) és a kártérítési felelősség körében, az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai lesznek irányadóak.
A felróhatóságtól független szankciók körében az új Ptk. kimondja, hogy akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján, az eset körülményeihez képest követelheti
- a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
- azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Az új Ptk. a nem vagyoni kártérítés fogalmát mellőzi, és helyette bevezeti a személyiségi jogok megsértéséből eredő, nem vagyoni sérelmeket kompenzálandó bevezeti a sérelemdíj jogintézményét.
A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Azaz a jogsértés már önmagában elegendő a sérelemdíj fizetési kötelezettség megállapításához.
A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg. A jogsértéssel okozott hátrány tehát a fizetendő sérelemdíj mértékében kerül értékelésre.
A fentieken túl, amennyiben a személyiségi jogok megsértése miatt valaki kárt szenved, úgy a jogellenesen okozott károkért való felelősség (Mt.-s) szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.
