A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn belül, de legfeljebb öt éven keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Mi történik akkor, ha a munkavállaló, vagy a munkáltató megszegi ezeket a kötelezettségeket?
A munkahelyi stresszre korábban menedzserbetegségként tekintettek, mára azonban bebizonyosodott, hogy a betegszabadságon, illetve a táppénzen töltött időszakok feléért a munkahelyi stressz okolható. Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a munkahelyi pszichoszociális kockázatok terén, és mit kell, illetve mit tehet, hogy élhetővé tegye a dolgos hétköznapokat?
Különösen a hosszabb ideje fennálló munkaviszony során a felek előbb vagy utóbb módosítani szokták a munkaszerződés egyes elemeit. Hogyan lehet változtatni a munkaszerződésen, és milyen esetekben kötelező a módosítás?
A home office (azaz az otthoni munkavégzés) egyre divatosabb jelenség. Ugyan Magyarországon még kevésbé elterjedt a távmunka ezen formája, mind a munkavállalói mind a munkáltatói oldalról nő az igény home office keretében történő munkavégzésre. Lássuk, milyen szabályok vonatkoznak rá!
Versenytilalmi megállapodást általában vezető beosztású munkavállalókkal, vagy olyan dolgozókkal szoktak kötni, akik munkájuk révén fontos és bizalmas információkhoz vagy know-how-hoz férnek hozzá. Kivételes esetben egy rövidebb alkalmi munka során is szert tehet a munkavállaló olyan ismeretekre, melyek birtokában a konkurenciához átcsalogatott munkavállaló hátrányos helyzetbe hozhatja volt munkáltatóját. Vajon köthető-e versenytilalmi megállapodás az ilyen esetek kivédésére?
A közszférában és a versenyszférában is dönthet úgy a munkáltató, hogy egy álláshelyet valamilyen okból kifolyólag nem határozatlan, hanem határozott idejű foglalkoztatási jogviszony keretében szeretne betöltetni. Erre mindkét szférában van lehetőség, azonban ennek törvényi feltételei a munkáltató személyének különbözősége miatt eltérnek.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a 2012. július 1-jén megalakult Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárását és döntéseit vizsgálta meg annak megalakulásától 2014. december 30-áig tartó időszakban. A kétrészes cikksorozat első részében a vizsgálat eredményeit bemutató összefoglaló véleménynek a Kormánytisztviselői Döntőbizottság működésére és eljárására vonatkozó főbb megállapításait emeltük ki.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy romániai ügyben úgy határozott, hogy a munkavállaló munkahelyi levelezése megfigyelhető, és nem jogellenes a munkáltatói felmondás, ha annak indoka a munkavállaló munkahelyen történő magáncélú levelezése és chatelése, ha azt a munkáltató belső szabályzata kifejezetten tiltja.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a 2012. július 1-jén megalakult Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárását és döntéseit vizsgálta meg annak megalakulásától 2014. december 30-áig tartó időszakban. A két részes cikksorozat második részében a vizsgálat eredményeit bemutató összefoglaló véleménynek a KDB eljárását követő bírósági szakaszra vonatkozó főbb megállapításait emeltük ki.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a 2012. július 1-jén megalakult Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárását és döntéseit vizsgálta meg annak megalakulásától 2014. december 30-áig tartó időszakban. A kétrészes cikksorozat első részében a vizsgálat eredményeit bemutató összefoglaló véleménynek a Kormánytisztviselői Döntőbizottság működésére és eljárására vonatkozó főbb megállapításait emeltük ki.
