A Kúria a 2015-2016. évekre lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság, az EUB és a saját gyakorlatának az alsóbb fokú bíróságok általi figyelembe vételét, illetve a közigazgatási bíróságok által elkövetett olyan hibákat vette górcső alá, amelyből minden bíró tanulhat.
Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.
A Kúria által vizsgált ügyekben a munkáltatók és a munkavállalók közel azonos mértékben nyújtottak be keresetet. Viszontkereset két ügyben fordult elő. Az egyik ügyben a munkavállaló azért kért sérelemdíjat, mert a tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, hogy az túlzottan korlátozni fogja az életvitelét, a munkáltató azonban nem biztosított számára több kedvezményt.
Cikkünkben első részében a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztető magatartással, a versenytársfogalmával, illetve a megállapodás ellenértékével és arányosságával foglalkoztunk, mai írásunkból pedig az érvénytelenségi okokat, az elállás jogkövetkezményeit, illetve a megállapodás megszegésének következményeit ismerhetik meg.
A Kúria elnöke a joggyakorlat egységesítő tevékenység keretében a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodásokra vonatkozó bírósági gyakorlat vizsgálatát írta elő a joggyakorlat-elemző csoport számára, amely ezen belül is a versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés intézményét vette górcső alá.
Cikkünkben bemutatjuk többek között az ENSZ és az eu-s szabályozást, illetve az EJEB közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos gyakorlatát.
Az Alkotmánybíróság a rendszerváltás és az Alaptörvény hatálybalépése óta részletesen értelmezte és kiegészítette a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó alapjogi szabályozást.
Az ARB Consulting szervezésében megrendezett második adatvédelmi reggelin a Wolters Kluwer kiadásában megjelent Magyarázat a GDPR-ról című könyv adatvédelmi hatásvizsgálatról szóló fejezetéről beszélgettek.
Cikkünk első részében bemutattuk a joggyakorlat-elemző csoport felállításának körülményeit, illetve röviden ismertettük az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatát és elkezdtük az anyagi és eljárásjogi kérdések vizsgálatát.
A Kúria joggyakoralt-elemző csoportja átfogóan vizsgálta a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos perek bírói gyakorlatát.
