Kettős természetű elévülés
Az elévülés figyelmen kívül hagyásával meghozott érdemi ügydöntő határozat anyagi jogi, míg az elévülés téves megállapítása eljárásjogi szabálysértés – a Kúria eseti döntése.
Mátyás Ferenc cikkei
Igazoltatásból közokirat-hamisítás
A rendőr szolgálati tevékenységeként végzett közúti ellenőrzésről készített jegyzőkönyv közokirat, amelyben az ellenőrzés helye, ideje olyan lényeges adat, amely valótlan tartalmú rögzítése közokirat-hamisítás – a Kúria eseti döntése.
Szerződésteremtő álképviselet
Az álképviselő eljárását a képviselt utólag jóváhagyhatja, ami nincs alakszerűséghez kötve. A teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződésmódosítás akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték – a Kúria eseti döntése.
Per 845 forintért
Önellenőrzéssel csak az adóalapot és adó összegét lehet korrigálni, az adóelőleg összegét nem – a Kúria eseti döntése.
Eshetőleges, de különösen kegyetlen
Az emberölés esetében a különös kegyetlenség, mint elkövetési mód a szándék tudati, akarati oldalához és nem az érzelmi oldalához kapcsolódik, ezért a különös kegyetlenséggel véghezvitt emberölés eshetőleges szándékkal is megvalósítható – szól a Kúria eseti határozata.
A névviselés szabályai a tudományos életben
A névviseléshez való jog sérelmét jelenti az, ha egy történész saját nevét minden egyéb, egyedi azonosításra (megkülönböztetésre) alkalmas jelzés nélkül tüntetik fel az ő kutatási témái közé is tartozó írás alatt, miközben nem ő a tényleges szerző, és nézetei sem azonosak a megjelentekkel – a Kúria eseti döntése.
A Médiahatóság „erkölcsrendészeti” döntése
A kiskorúak védelme során abból kell kiindulni, hogy nem a felnőttek szintjén értékelik a látottakat, vagyis midig a védendő korosztály kialakulóban lévő értékrendjét kell alapul venni – a Fővárosi Törvényszék eseti döntése.
Szigorú marihuána döntés
Jogszabályváltozásra tekintettel a marihuána 2012. január 1. napját megelőzően megállapított 20 és 120 g közötti tiszta THC-tartalmát ezen időpontot követően nem lehet automatikusan a jelentős mennyiség alsó határát meghaladónak tekinteni – a Kúria eseti döntése.
Zsarolás vagy önbíráskodás?
A zsarolás és az önbíráskodás bűntettének elkövetési magatartásai azonosak, a két bűncselekmény az eltérő célzat alapján határolható el egymástól. A zsarolás célzata a jogtalan haszonszerzés, az önbíráskodásé pedig jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése – a Kúria eseti döntése.
Különadó-törvény a bíróságokon
Az úgynevezett Különadó-törvény 2013. december 30-áig hatályban volt 10. paragrafusa nemzetközi szerződésbe ütközik, így azt egyetlen, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben sem lehet alkalmazni – szól a Kúria eseti döntése. A jogszabály ugyanis, ahogy azt a strasbourgi bíróság több ízben is kimondta, sérti az emberi és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény tulajdonvédelmi rendelkezését.