Cikkek

Épületgépészeti megoldások, avagy a megújuló energiaforrások felhasználása passzívházaknál

Amennyiben építkezés előtt állunk, és passzívházban gondolkodunk, mint építészetileg, úgy gépészetileg is a „Passivhaus Institut” nevű nemzetközi szervezet által felállított bonyolult követelményrendszernek kell megfelelni. Ezek közé tartozik például az épületek megfelelő vastagságú hőszigetelése, hőhídmentes kivitelezése, a passzívházra előírt követelményeket teljesítő ajtók és ablakok alkalmazása, légtömör kivitelezése, és a hővisszanyerő szellőztető rendszer beépítése. Elsődlegesen tehát magával az épület szerkezetével kell foglalkozni, és elérni azt, hogy a házunk fűtési hőigényét a minimálisra csökkentsük. A passzívházaknál ez szigorúan meghatározott. Éves szinten nem haladhatja meg a 15 kWh/m²-t, ezért a passzívházak hatósági engedélyeztetéséhez kötelezően el kell végezni a jelenleg is érvényben lévő hazai 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti energetikai számítást. A hőszigetelt ablakok, ajtók, födémek és falak elsősorban tehát a hőveszteség minimalizálására szolgálnak. Ennek következtében akár teljesen meg is szűnhet az épület természetes szellőzése, amely egészségügyi problémák jelentkezését eredményezheti. Ilyen a falak nedvesedése és a penészgombák megjelenése. Elterjedhetnek a spórák, baktériumok, minek következtében allergiás megbetegedések alakulhatnak ki. Az eredmény: lakhatatlan épület, majd körülményes és költséges felújítás. Mindez csökkenti az épületben tartózkodók komfortérzetét, és ezen kívül az épület szerkezetét is károsítja. A szükséges levegőcsere…

Hol van Farkas?

Amikor a terhelt kivonja magát az eljárás, avagy a büntetés végrehajtása alól, az állam akkor is érvényesíteni fogja a közösség büntetőjogi igényének érvényesítését, ha híres emberek követtek el bűncselekményt. Így van ez a világon mindenhol, az Amerikai Egyesült Államokban, Svájcban és Magyarországon is. Sem neves filmrendezők, sem aranyérmes sportolók bűnei nem maradhatnak büntetlenül. Békés Ádám1976-ban született Budapesten. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett diplomát, amelyet követően a Büntetőjogi Tanszéken maradt tanársegédként, illetve ma már adjunktusként. 2004. év óta saját ügyvédi irodát működtet, amely leginkább csak büntetőügyekkel foglalkozik. Hobbija a vitorlázás, és kisebb próbálkozások után lehet, hogy a vadászat is azzá válik. Szabó Imre1980-ban született Sopronban. A diploma megszerzése után az ELTE Büntetőjogi Tanszékének ösztöndíjas PhD-kutatója, jelenleg az Országos Kriminológiai Intézet tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe az információs társadalom közvetítő szolgáltatóinak büntetőjogi felelőssége, illetőleg az informatikai bűncselekmények. Hobbija a horgászat és a túrázás. Polanski és Farkas Péter esetében is kitart az igazságszolgáltatás a büntetőjogi igény érvényesítése mellett, és nem elégszik meg csak az eljárás lefolytatásával, illetve a büntetés kiszabásával, hanem a végrehajtást is megkísérli, ha erre módja van. Ez a lehetőség az…

A humánum és önvédelem egyensúlya – idegenrendészeti ügyek Magyarországon

Keresztúri Farkas Csaba 1975. május 23-án született Szegeden, a jogi karon 2002-ben végzett. 2 éve ügyvéd, egy másfél éves kislány édesapja. Hobbija az utazás, búvárkodás, valamint a motorozás egy KTM típusú krosszmotoron, amivel főleg az erdélyi hegyekbe jár a barátaival. Miként került az idegenrendészettel, mint jogterülettel kapcsolatba? Már az egyetemi tanulmányaim alatt rendkívül érdekelt ez a terület, így minden ezzel kapcsolatos előadást meghallgattam, és a kötelező gyakorlati időt is ilyen területen töltöttem. A diploma megszerzése után a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál kezdtem el dolgozni, amely hivatal feladata a külföldiek beutazásával, az ország területén tartózkodásukkal, kiutazásukkal és az ország elhagyásra való kötelezéssel kapcsolatos hatósági feladatok, illetve a menekültügyek kezelésének ellátása. Az itt eltöltött éveket tekintve szerencsésnek vallom magam, hiszen a menekültügyet kivéve a hivatal összes területén dolgoztam. Ez idő alatt vízum- és tartózkodási kérelmek elbírálásával, illetve a későbbiekben külföldiek ország elhagyására való kötelezéssel kapcsolatos idegenrendészeti feladatokat végeztem. Mindezt Budapesten, ahol a külföldiekkel kapcsolatos feladatok nyolcvan százaléka koncentrálódik. Ügyvédként is elsősorban külföldiek magyarországi beutazásával, tartózkodásával és kiutazásával kapcsolatos jogi ügyekben járok el. Ön szerint a magyar jogi szabályozás hagy-e maga után kívánni…

Bírónak lenni

Hídvéginé dr. Adorján Lívia Szabadidejében olvas, könyvet ír, színházba, hangversenyre, kiállításokra jár. Elvégezte a könyvészet és becsüs képzést. Ételben a töltött káposzta és a libamáj zsírjában hidegen a favorit. Férje fotóművész. Egy jogász és egy marketing-vezető képzettségű fia van.

Nagyvárosok horgászszemmel – I. rész

A nagyvárosi horgászatnak nálunk is komoly hagyományai vannak, gondoljunk csak a Budapestet átszelő Duna-szakaszra esküsző, a legbizarrabb helyeket is meghorgászó pecásokra, akik a szennyvízkifolyóknál vadásznak óriás márnákra, vagy hídlábaknál próbálkoznak harcsára, süllőre.

Ki védi meg a gyermekeket?

I. A tényállás

A szülők 2010. tavaszán a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott egyezséget kötöttek, amelyben a házasságukból született három (12, 10 és 5 éves) gyermeket az anyánál helyezték el. A nagyobbik gyermek röviddel a végzés jogerőre emelkedését követően az édesapjához költözött, és fél évig ott lakott. A középső gyermek négy hónap után követte a testvérét, és két hónapig az édesapánál lakott. Az anya felszólítására és az édesapa ráhatására mindkét gyermek hazaköltözött. Pár nap elteltével a gyermekek sírva kérték édesapjuk segítségét az anyával szemben. Az apa a rendőrséget hívta annak érdekében, hogy a gyermekeket el tudja hozni, de az édesanya nem adta ki a gyermekeket. A 2010 őszén, a gyermekek kiadásával kapcsolatos intézkedés során a rendőrség hivatalos feljegyzései alapján ismeretlen elkövető ellen kiskorú veszélyeztetésének bűncselekménye miatt eljárás indult, amely során a nyomozóhatóság igazságügyi szakértői véleményt szerzett be. A vizsgálatra a gyermekeket az anya vitte le, és ő vitte őket haza saját otthonába.

Sándor mester (1220–1287)

A tatárjárásról és egy hősről szól a következő történet: Sándor mesterről, György comes (megyeispán) fiáról. De mielőtt az ő életéről mesélnék, egy kevés szót ejtsünk az akkori időkről.

„Zoltán Gőzös” Közhasznú Alapítvány

Az alapítványt 2004 tavaszán az Európa cégcsoport tulajdonosai és Neszmély Község Önkormányzata közösen hozták létre. A közhasznú alapítvány célja a magyar folyami és tengerhajózás emlékeinek, kulturális értékeinek felkutatása, megőrzése és a nagyközönség részére történő bemutatása.

Fényképezés

A digitális fényképezőgépek korában azt gondolná az ember, hogy a fényképezés nem különleges hobbi, nem is túlságosan költséges, hiszen pár tízezer forintért egész pofás fényképezőgépek vehetők, és az elrontott képeken sokat tudnak javítani az erre kifejlesztett számítógépes programok. Ma már minden valamirevaló telefonkészülék digitális fényképezőként is funkcionál, ismerek olyan ügyvéd kollégát, aki hobbiból alvó ügyészeket és népi ülnököket szokott fényképezgetni Iphone-nal tárgyalás közben. Akit komolyan érdekelt a fényképezés, az már kiskamaszkorában elkezdte Smena8 M-mel, vagy kétaknás Ljubitel nagyfilmes géppel, a ’80-as években ezek voltak a klasszikus kezdőgépek. Úttörőotthonok fotószakköreiben meg lehetett ismerkedni a filmelőhívás rejtelmeivel, a vegyszeres tálakkal, sötétkamrákkal, űrfegyver formájú nagyítókkal, hogy később még jobban lenyűgözzön Antonioni Nagyítás című klasszikusa. A következő nagy lépés az első tükörreflexes gép megvásárlása. Többnyire a Zenit gépek voltak kamaszfejjel elérhetők, Helios nagy fényerejű lencsével, a szerencsésebbek akár az NDK ipar gyöngyszeméhez, a Zeiss lencsés Praktikához is hozzájuthattak. Persze mindenki Pentaxról, Canonról, vagy Nikonról álmodott, de azért egy kétaknás Yasicha-nak is a csodájára mentek. A fotózást, mint minden mást, csak hosszas gyakorlás után lehet megtanulni. A korszak egyik bizarr, de viszonylag jó konstrukciójú szerkezete…

Védjeggyel a csúcsra! / Továbbra is vonzó a nemzetközi jogi pálya

Egyesek szerint Isten első teremtő szavai már védjegyek voltak. „Isten szólt: Fiat lux! – Legyen világosság!” Mások szerint egy olasz autós és egy svéd hűtőszekrényes cég nyúlta le a teremtő igét, és jutott velük a csúcsra. (…) A Coca-Cola cég piaci értékének közel hetven százalékát a védjegy adja. És ez a többi híres cégről is elmondható. De mikor lesz az én cégem Coca-Cola vagy BMW? Feltehetőleg soha! Okos névadással és ügyes védjegypolitikával azonban megelőzhetjük versenytársainkat! És nemcsak hazánkban, hanem egész Európában!