„Célunk, hogy a japán esztétika a gépkocsigyártásban is megjelenjen” – mondja Nakamura, az Infiniti Design vezetője, majd az Infiniti autók klasszikus alakját rajzolja egy papírra határozott és pontos mozdulattal, egy ecsettel. Megismétli mottóját: „Minden egy egyszerű vonallal kezdődik. Újszerű és erőteljes formáinkat az ősi hagyományainkra alapozzuk.”
Becher Ákos és Molnár Gábor a Horváth és Társai DLA Piper új partnerei Budapest, 2009. január 21. – A Horváth és Társai DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnerré nevezte ki két vezető ügyvédjét. Becher Ákos a jövőben az iroda Ingatlanjogi, míg Molnár Gábor a Társasági jogi Csoportját vezeti partnerként. A budapesti irodában dolgozó két ügyvéd kinevezésére a DLA Piper nemzetközi irodahálózatában dolgozó 51 további partner kinevezésével egy időben került sor. Becher Ákos (35 éves) a hazai és a határokon átívelő ingatlan-tranzakciókban tett szert széles körű tapasztalatokra (mint az Aréna Bevásárlóközpont aAIM Group Ltd. általi felvásárlása, eszközérték: 381 millió euró). Ezen kívül széles körű tapasztalatokat szerzett a tőkeáttételes finanszírozással lebonyolított ingatlanakvizíciók területén és az ilyen típusú komplex ügyletek adójogi aspektusainak kezelésében. Becher Ákos a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen 1998-ban végzett közgazdászként, majd 2000-ben jogi diplomát szerzett. Ezt követően a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál szerzett adószakértői oklevelet 2001-ben. Becher Ákos 2000 óta dolgozik a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Irodában. Magyar anyanyelvén kívül angolul és németül beszél. Molnár Gábor (36 éves) vállalatfelvásárlásokra és -összeolvadásokra, valamint tőkepiaci tranzakciókra szakosodott ügyvéd-ként nyújt jogi tanácsokat…
2011. szeptember 24-én, Budapesten megalakult a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság a jogi-szakmai tudományos együttműködések egyik legújabb fórumaként. A társaság elnöke Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke lett, a négytagú elnökségbe választották továbbá Dr. Fejes Zsuzsannát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi adjunktusát, Dr. Tóth J. Zoltánt, az Alkotmánybíróság főtanácsadóját, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docensét, továbbá Dr. Kovács Endre Miklóst, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Jogi Osztályának munkatársát. A társaság tevékenységéről és céljairól kérdeztük az elnökség három tagját.
Cs aknem nyolc éve, egy tizenkét évvel ezelőtti diavetítéssel egybekötött afgán úti beszámoló után megkeresett egy kissé egzaltáltnak tűnő bölcsész-tanár figura, későbbi útitársam, Dávid László, hogy segítsem már információkkal Afganisztánról, ugyanis régi álma egy emléktábla elhelyezése Stein Aurél sírjára a kabuli temetőben. Kapva kaptam az alkalmon, segítek, ha én is részt vehetek az expedícióban, amibe Dávid Laci készségesen bele is egyezett. Az utazás akkor teljesen kivitelezhetetlennek látszott. A tálib kormány regnált éppen, az afganisztáni hírek a Buddha-szobor ágyúzásáról, nyilvános megkövezésekről szóltak, bár állítólag létezett tálib képviselet Pakisztánban, a kapcsolatfelvétel velük teljesen reménytelen volt. Tettünk némi suta kísérletet a tájékozódásra, de minden fórumon eltanácsoltak az utazástól. Esélyeinken sokat javított a tálib rendszer felszámolása, de az új adminisztráció bécsi konzulátusa sem lelkesedett igazán, amikor első körben, egy évvel ezelőtt, vízumot próbáltunk kérni. Az előkészületeknek az a hír adott nagy lökést, hogy egy magyar pár turistaként sikeresen keresztülutazott Afganisztánon az iráni Mashadban beszerezve az általunk is annyira áhított vízumot.
Budapest, 2011. október 5. – Az online közösségi oldalak rohamos terjedése és egyre növekvő népszerűsége újra és újra előtérbe helyezi az adatvédelem jogi kérdéseit. A témában korábban megjelent cikkek, hírek, tájékoztatók ellenére sokan még ma sem mérlegelik kellően személyes adataik értékét. A legtöbben továbbra is minden korlátozás, beállítás nélkül, gyanútlanul – néha inkább óvatlanul – töltik fel az érdeklődési körüket érintő információkat vagy a nyaraláson készült fényképeiket. Ez azonban komoly veszélyeket rejthet, bizonyos esetekben ugyanis tudtunkon kívül segíthetjük az adathalászok és egyes bűnözői körök munkáját; így közvetlenségünk vagy jóhiszeműségünk miatt bűncselekmény áldozataivá is válhatunk – hívja fel a figyelmet egy hosszú ideje fennálló problémára az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda.
Az iPhone viszonylag új jelenség, és mint ilyen, széles rajongótáborral rendelkezik. Érintőképernyős kialakítása, hosszúkás, sima formája mágikus eleganciát, titokzatosságot sugároz, érintése pedig maga az élmény. Tulajdonosa fontosnak, különlegesnek, trendinek érezheti magát készüléke segítségével – ez a telefon egyszerűen feltűnő. Valószínűleg nincs két egyforma készülék a világon, a letölthető szoftverek, app-ok segítségével mindenki egyedivé alkotja telefonját. Az iPhone tényleg mindenhol ott van. Láthatjuk kétgyerekes háziasszonyok kezében bevásárlás közben, egyiptomi szállodai recepciósnál, informatikusok számítógépe mellett, ügyvédek zsebéből kandikál ki a tárgyalóteremben és felbukkan New Yorki-i helyszínelés közben Stella Bonasera nyomozó kezében is. Az ötéves lányom is imádja az „Almát”, pillanatok alatt megtanulta kezelni, élvezi az érintőképernyő által nyújtott speciális képi effekteket. Ezek után azt gondolhatnánk, hogy az iPhone unatkozó gyerekek és sznobságra hajlamos felnőttek játékszere. Előfordul persze ez is, de valójában sokkal több ennél. Mire jó az iPhone? Természetesen mindenre, amit egy telefontól manapság elvárhat az ember, vagyis telefonálhatunk, szöveget és képeket küldözgethetünk, e-mailezhetünk vele. A Safari lehetővé teszi, hogy ugyanúgy netezhessünk, mintha a számítógépünket használnánk, sőt, a megjelenített weboldalakat álló, vagy fekvő irányultságban egyaránt megtekinthetjük, ami elég komplikált lenne egy közönséges…
Hét évvel ezelőtt, a tajmenhorgász expedíció utolsó napjai egyikén az északnyugat-mongol hegyekben átrohant előttünk egy farkas. Farkast látni nagy szerencse, örvendett meg Batchuk, a mongol vezetőnk, aki annak idején divattervezőnek tanult Magyarországon, és másnap meg is fogtuk a misztikus tajment, az óriásira növő galóca halfajtát. Azóta két mongol ügyvédjelölttel gyarapodott az irodám, és a karácsonyi irodai vacsora közben kezdtek el mesélni a mongol sztyeppei farkasvadászat rejtelmeiről. Nagyon felvillanyozott a lehetőség, Sanyikával a vadász ügyvéd cimborámmal, és Józsival, a túrkevei cigányprímás fiával el is kezdtünk szerveztetni a mongol kapcsolatainkkal egy ilyen expedíciót. A Holdújévet meg kellett várni, így március elejére szereztük be az engedélyeket és a repülőjegyet. Ulánbátorban a hajnali érkezésünkkor –35 Celsius fok fogadott bennünket. Döbbenetes élmény volt az első lélegzetvétel. Batchuk várt ránk a reptéren. Az első nap egy szállodába vackoltuk be magunkat, és bevásároltunk a majd 10 napos sztyeppei expedíciónkra. A piacon pár dollárért arcvédő maszkot, bundakesztyűt, nemez talpbetétet szereztünk be a hideg ellen. Másnap hajnalban indultunk vidékre. A két terepjáróval – mint mindig korábban – megálltunk a város szélén található szent kőhalomnál, az úgynevezett Ovonál, egy rituális…
Meglepetten olvastam az ÜgyvédVilág 2010. novemberi számában Dr. Telek Zoltán „Valami nem stimmel” c. cikkét a magyarországi bírósági végrehajtásról. Húsz éve gyakorló végrehajtóként enyhén szólva elcsodálkoztam a cikk tartalmán, de egyszeri egyéni véleménynek tartva napirendre tértem fölötte. Ugyanez a cikk decemberben megjelent a Pesti Ügyvédben, a Jogi Fórumban, és végső meglepetésként a Víz, gáz, fűtéstechnika című épületgépészeti szaklapban. Ez volt az a pont, ahol – a cikk általánosításai kapcsán – úgy éreztem, reagálni kell. De előbb feltenném a kérdést: Lesz még lejjebb, Telek Úr? Jövő hónapban a baromfitenyésztők lapjában fogja megjelentetni írását?
Jászberényben és Kiskunmajsán tavaly készültek el Európa első kóser vágóhídjai. Nagy üzlet a libamájat Magyarországon előállítani és Izraelben eladni, ugyanis a közel-keleti államban tiltott a libatömés. A két vágóhidat júliusban az izraeli rabbinátus, valamint Metzger főrabbi is ellenőrizte, s mindent megfelelőnek találtak. Megvizsgálták, hogy a hőfok megfelelő-e, a feldolgozás, a kivéreztetés és a csomagolás helyesen történik, a nem kóser húsokra nem kerül-e kóser pecsét stb. Öt-hat sakter levágott egy hét alatt húszezer csirkét és Angliába, valamint Franciaországba adták el a húsukat. Ám az izraeli állatorvosi engedély megérkezése után már a libák vágása is elkezdődhetett a közelmúltban. A kóserség hagyományáról és eljárási metódusáról Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija mesélt. Hitközségük a kóserság tekintetében az egyik legszigorúbbnak számít. – A kóser étkezés a zsidó élet mindennapjainak nagyon meghatározó eleme. Számukra nem mindegy, hogyan és mit étkeznek, ugyanis ezek mind folyamatosan emlékeztetik őket az Örökkévalóval való kapcsolatra. „Azzá válunk, amit eszünk” – tartja a mondás, és erre már sokan a vallástól függetlenül is rájöttek szerte a világon, így ma már nem csak zsidók között népszerűek a kóser ételek. A…
A második Országos Háztartástan verseny döntőjét rendezték március közepén a budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában. A megmérettetés résztvevői azok a 18–19 éves középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok voltak, akik az egységes írásbeli elődöntőn a legjobb eredményt érték el. Tíz város 13 intézményéből 72 tanuló jelentkezett, közülük 26 jutott a döntőbe, ahol elméleti és gyakorlati feladatokban is össze kellett mérniük tudásukat, ügyességüket. A verseny egyenrangú az ép tanulók számára évente rendezett Országos Középiskolai Tanulmányi Versennyel (OKTV). A megnyitón Benke László mesterszakács is jelen volt, ajándékot is osztott a gyerekeknek. Benke László A Magyarok Asztala című könyvét az évezred gasztronómiai kódexévé választották, a világ 3. legnagyobb könyve: becsukva 1 méter × 70 cm, súlya 99,5 kg, vadcseresznye fából faragott tok védi, szürkemarha bőrbe van kötve, a címe pedig 14 karátos aranyból díszeleg a borítón. A Parlamentben kiállított műnek 148 írója van, Gribek Lajos végezte a kutatómunka nagy részét. A 800 oldalas alkotás 1000 év étkezési kultúráját tartalmazza, a magyarok italai, ételei és étkezési szokásai mellett 14 népcsoport szokásai is megismerhetőek belőle, de a magyar éttermi zene kialakulása, valamint…
