Cikkek

2013. május 23. Életmód

„Mindig igyekszem megtalálni a helyes mértéket”

„A megbízatásom a mai nappal véget ért. Az elmúlt évek értékelése nem az én feladatom. Köszönöm mindenkinek a segítségét (…) Köszönöm a vitákat, a kritikákat, mert ezek segítették munkámat. Ha a viták során bárkit megsértettem, most elnézést kérek. Megkövetem a nézőket, hogy nem tudtam többet tenni (…)” – e szavakkal búcsúzott tavaly októberben kollégáitól, egyben a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának élén betöltött nyolcévnyi elnökségétől Czeglédi László. Gondolatai jól jellemzik a mindenkori ambícióját kellő szakmai alázattal kiteljesítő, negyven éve praktizáló ügyvédet. Kuriozitása szervező egyéniségéből fakad: nemcsak az ügyvédek előkelő top százas listájának szereplője, de ott bábáskodott a Duna TV megalapításánál. Most épp a legendás Eötvös Klub újranyitásán munkálkodik, ahol egyetemi évei alatt egyszer már volt igazgató. Egy finn ismeretségből következett az első kelet-közép-európai Lions Klub megszervezése, s bár hivatalosan nyugdíjas, folyvást tanul. Az ELTE-re 57 éves koráig járt, begyűjtve néhány oklevelet. A rendszerváltás utáni államfőkkel tegező viszonyban lévő, kétgyermekes ügyvéd jövőre újra szeretne beszállni a média világába. Örökmozgó önmegvalósításához ügyvéd felesége jelenti a biztos hátországot: belvárosi irodájukat az ő vigyázó keze igazgatja leginkább.

2013. május 23. Életmód

Eredményesen a felszámolási eljárásban II.

A cikksorozat célja, hogy gyakorlati útmutatást adjon mindazok részére, akik felszámolási eljárásban szeretnének követelést érvényesíteni; vagy éppen a piacvesztés, esetleg veszteséges gazdálkodás miatt likviditási problémákkal, fizetési nehézségekkel küzdő adósi pozícióban szeretnének eredményesen védekezni és eljárni. A cikk alapjául a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtörvény, Cstv.) és mögöttes szabályként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályai (a továbbiakban: Pp.) szolgálnak.

2013. május 23. Életmód

Damoklész kardja IV.

Az Ügyvédvilág korábbi számaiban a bankárperekről írtunk. Utoljára a Postabank vezetői ellen indult büntetőeljárás lényeges pontjait emeltük ki. Dr. Bárándy Péter ügyvéd A Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda alapítója. Főtevékenységük a büntetőjog. 2002 májusától 2004 októberéig igazságügyi miniszter volt, majd visszatért az ügyvédi pályára. A rendszerváltástól kezdve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán büntető anyagi jogot tanított. Jelenleg a Károli Gáspár Egyetem, valamint az ELTE ÁJK-n tanít. A Magyar Kriminológiai Társaság igazgatótanácsának tagja, és a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportjának elnöke. Szabadidejében szívesen teniszezik. Most dr. Bárándy Péter ügyvédet arról kérdezzük, vajon védőként mi a véleménye erről a perről. Milyen jogi tanulságokat vonhatunk le a jogerős döntés meghozatala után? A Fővárosi Bíróság felmentő ítélete után a másod- és harmadfokú bíróság megállapította, hogy a vádlottak elkövették a hanyag kezelést. A közvélemény szerint, a büntetéskiszabást tekintve nagyon enyhe ítélet született. A több bankárperben eljáró elsőfokú bíró nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a társadalom, s ezen belül is a közvélemény lelkiismerete nem attól nyugszik meg, hogy a bíró jól lesújt a vádlottakra. A probléma nem attól oldódik meg, hogy…

2013. május 23. Életmód

Vízi turizmus a Balaton régióban

A vízi turizmus piaci helyzete szoros összefüggésben van a gazdasági helyzet, az életszínvonal, az általános szabadidő és a szabadidős szokások alakulásával, a diszkrecionális jövedelmek nagyságával. A balatoni turizmus helyzete, a vendégforgalom alakulása és a Balaton imázsa is hat a balatoni vízi turizmusra.

2013. május 23. Életmód

Magas labdák

Folyamatos bérviták, krajcároskodó botrányok sorozata rázta meg idén az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságot: az NBA rajongói azt sem tudták, merre kapkodják a fejüket. Az, hogy az edzések végül december 1-jén elkezdődhettek, talán csak a szerencsének köszönhető.

2013. május 23. Életmód

A KRESZ változásai 2010. január 1-jétől

A kormány november végén fogadta el a KRESZ módosítását, 2010. január elsejétől több mint hatvan ponton változnak a közúti közlekedés szabályai. A módosítások fő célja a biztonság javítása, a gyalogosok, a kerékpárosok védelme, emellett érezhető a kiemelt figyelem a járművek utasai és a gyermekek irányában is. Rendszámhasználat. A módosítás pontosítja a rendszámhasználat szabályait, melyet az érintett hatóságok kezdeményezték a rendszám nélküli közlekedés visszaszorítása érdekében. A KRESZ eddig csak azt írta elő, hogy a járműnek rendelkeznie kell hatósági jelzéssel. A továbbiakban kimondja azt is, hogy a rendszámot jól látható helyen és módon kell a járművön elhelyezni, meglétét és állapotát indulás előtt ellenőrizni kell. A rendszámot ezentúl nemcsak megváltoztatni vagy letakarni tilos, hanem leszerelni is. Rendszám és közterület-használati engedély nélkül mellékutakon tárolt járműveket a korábbi 30 helyett már 10 nap után elszállíthatják a tulajdonos költségére. Forgalomirányítás. A forgalomirányításra a rendőr mellett más hatóságok is jogosultak, a jogosultak köréből kikerültek a határőrök, viszont az intézkedésre jogosultak között ezentúl a katasztrófavédelmi hatóság is szerepel. Szerepet kapnak a polgárőrök. A rendőrség tehermentesítése érdekében a helyi viszonyokat jól ismerő polgárőrök – a rendőri intézkedést igénylő közúti…

2013. május 23. Életmód

Nyugat-Európában már több százezren vették igénybe az eljárást

A forint árfolyamának gyengülése ismét a magáncsőd intézményének hazai bevezetésére irányította a figyelmet. Először 2009 februárjában kapott nyilvánosságot hazánkban az a minisztériumi előterjesztés, amely lehetővé tenné az „adósságrendezési eljárás” bevezetését természetes személyek számára.

2013. május 23. Életmód

A jog uralma, vagy a bölcsesség joga?

Az utóbbi időben számos írás jelent meg különböző lapok oldalain, ami az alkotmányossággal összefüggő közjogi kérdéseket latolgatja, kell-e félni az egyik oldal esetleges kétharmados többségétől, mi a realitása, elvi esélye annak, hogy az Alkotmány célzott módosításával esetleg bebetonozható-e a jelenlegi fő ellenzéki párt hosszabb távú hatalma. Hack Péter egyik írásában (Népszabadság, Húsz év múlva, 2009. október 24.) például, záró gondolatában a jog uralmához köti a hatalom kiszámítható gyakorlását. De felvetődik a kérdés, vajon jó-e nekünk, ha a jog a jelenlegi formájában „uralkodik” felettünk? Néhány éve írtam egy publicisztikát arról, miért olyan sikeresek az angolszász tárgyalótermi filmek. Az akkori cikkem vezérmotívumát, mi szerint a jog, a Törvény világa egyfajta misztérium, vallás, a maga liturgiáival, templomaival és papjaival, szolgálóival és áldozataival, ma is magaménak érzem. Miközben az arra illetékesek folyamatosan szolgáltató államról, jog-, sőt igazságszolgáltatásról regélnek, a jogi környezet jelentős része túlburjánzott, átláthatatlan, értelmezhetetlen, jórészt szükségtelen és betarthatatlan, elemi logikával szembe menő szabályhalmazként csapódik le az állampolgárokban, amelyet csak az arra hivatottak, a modern kor írástudói (a jogász társadalom tagjai) tudnak „dekódolni” az egyszerű polgárok számára, többnyire keményen megsarcolva őket azokért az…

2013. május 23. Életmód

Kis pertárgyértékű Pp. módosítás

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf1980. február 18-án született Budapesten. 1998-ban érettségizett a Budapesti Piarista Gimnáziumban. 2003-ban diplomázott az ELTE jogi karán, majd 2007-ben végzett az ELTE BTK történelem szakán. 1999 és 2003 között tagja volt a Bibó István Társadalomtudományi Szakkollégiumnak. 2004-től PhD-hallgató az ELTÉ-n, kutatási területe a polgári eljárásjog. 2006-tól az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének megbízott előadója. 2003-tól 2008 nyaráig az Igazságügyi, majd Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban dolgozott szakmai tanácsadóként, a Pp. módosításain kívül főként gazdasági tárgyú jogszabályokat kodifikált. 2008. szeptember 1-jétől az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója, és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának a vezetője. Főbb kutatási területei: polgári igazságszolgáltatás jogorvoslati és fórumrendszere, általános szerződési feltételek; a történelemtudomány területén pedig a Közel-Kelet új- és legújabbkori története. Hobbijai közé tartozik a fényképezés, valamint jellemzően a Balkánra vagy a Közel-Keletre való utazás. Utazásai során készült fotóit már több helyen kiállította. Nős, felesége középiskolai tanár.

2013. május 23. Életmód

Találkoztam boldog cigányokkal is

Szerintem a cigánybűnözéssel kapcsolatos politikai korrektségnek álcázott álvita Moldova Györgynek köszönhető. Ha annak idején nem húzza be a miskolci roma kolóniáról szóló reflexióit a sajátos tényfeltáró sikerkönyvébe, a körúton belüli liberális értelmiségnek fel sem tűnt volna a „cigánybűnözés”, mint mindennaposan használt szókapcsolat, és nem irtatja ki a rendőrségi szakzsargonból. Akkor most talán nem egy tabunak kinevezett kifejezés politikai korrektségén izmoznánk, hanem a probléma valódi okán. Mert a cigány bűnözés, mint ki nem mondott jogi kategória, pontosabban minősítő körülmény, igenis létezik a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás bugyraiban. Barnállik a PKKB folyosója tőlük, mesélték riadtan a bírósági fogalmazóként elhelyezkedett évfolyamtársnőim egyetem után, és a magyar valóság e szomorú szegletét gyakorlatilag azóta is ezen az ablakon keresztül szemlélik. Sematikus, rendőrnyelven felvett tanúvallomások, tendenciózusan összeálított vádiratok, vakarózó, ásítozó kirendelt védők, és a vádiratok megállapításait szó szerint átvevő rutinítéletek. Jórészt ebből fakad az ügyészség világszerte példátlan váderedményességi mutatója. És a Pusoma-ügyhöz hasonló fiaskókból is. Hihetetlennek tűnik, de a büntetőjogi fenyegetettséggel való együttélés olyannyira a roma szubkultúra részévé vált, hogy természetesnek veszik, beépült a mindennapjaikba. Vádlottként nem ritkán pontosabban tudják, hogy mi vár rájuk, mint a…