Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására csaknem százötven ügyvéd vett részt a Magyar Ügyvédi Kamarával együttműködésben szervezett konferencián az Alkotmánybíróság hirdetőtermében.
Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.
Az Alkotmánybíróság (Ab) Magyar Közlönyben hétfőn kihirdetett határozata ez év december 31-ei hatállyal megsemmisítette a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint ha egy céget kényszertörlési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor eltiltják azt, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95./A § (2) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajvédelmi ügyében döntött az Alkotmánybíróság. A testület az egészséges környezethez való jog megsértése miatt jövőbeli hatállyal megsemmisítette a zajvédelmi rendelet egyes szabályait. Az érintett versenypályák a mindenkor hatályos jogi szabályozás keretei között természetesen ezután is működtethetők, az alkotmánybírósági határozatból nem következik a funkcionalitás elvesztése.
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a nyugdíjtörvény egy bekezdését, álláspontja szerint a szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntető jogszabályok miatt a Magyar Helsinki Bizottság – közölte a civilszervezet szerdán közleményben.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a vízgazdálkodásról szóló törvény idén júliusban elfogadott, még ki nem hirdetett módosítása nincs összhangban az Alaptörvénnyel – olvasható a Jogászvilágnak megküldött közleményben. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. A törvénymódosítás céljai, vagyis az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn.
Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.
