Bűnügyi együttműködés a Brexit után
A német kormány és az EU sem támogatja a britek azon kérését, hogy a Brexit után is hozzáférhessenek az európai hírszerzési adatbázisokhoz.
Bejegyzések Brexit címkével
Együttműködésről egyeztet az EU a britekkel
A briteka koronavírus járvány ellenére is le akarják zárni az EU-val való együttműködési megállapodásukat az év végéig.
Kiszivárogtak a brit megállapodás részletei
Az EU bizonyos kérdésekben engedni látszik a briteknek, de a környezetvédelemben, az EUB joghatóságában és az állami támogatások kérdésében ragaszkodik saját álláspontjához.
A Google brit felhasználói kikerülnek a GDPR védelme alól
A Google úgy is reagálhatott volna a Brexit okozta változásokra, hogy létrehoz egy brit leányvállalatot, de a cég mégis az USA-ba költöztetés mellett döntött.
Bezárul Nagy-Britannia a képzetlen munkavállalók előtt
A brit kormány az ausztrálhoz hasonló pontrendszert jelentett be, annak érdekében, hogy korlátozza a külföldi munkavállalók bevándorlását az Egyesült Királyságba.
Feltételekhez köti az EU a brit szabadkereskedelmet
Az Európai Parlament szerdán elfogadott határozata előírja, hogy a britek továbbra is kövessék a nemzeti jogszabályaikban azokat az eu-s rendeleteket, amelyeket 2020 előtt fogadtak el, noha már két hete nem az EU tagjai.
Figyelmen kívül hagyhatják az eu-s jogot a brit bíróságok a Brexit után?
Az EUB bizonyos döntéseit beépítik a brit jogrendszerbe a Brexit után, de nemcsak a legfelsőbb bíróságnak, hanem atz alsóbb szintű bíróságoknak is lehetősége lesz figyelmen kívül hagyni az eu-s jogot.
Brexit: jogi csata is kezdődött
Törvénysértőnek minősítette szerdai végzésében a brit parlamenti ülésszak lezárását a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság. A brit kormány közölte, hogy fellebbezést nyújt be a végzés ellen.
Úton az új Európai Parlament megalakulása felé
Az Európai Parlament az Európai Unió hét intézményének (Európai Parlament, Európai Tanács, Tanács, Európai Bizottság, Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank, Számvevőszék) az egyike. Az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUSz.) az Európai Parlamentet az uniós polgárok érdekeit képviselni hivatott intézményként deklarálja. Tagjai 1979 óta közvetlen választás útján nyerik el öt éves mandátumukat. Az egyes tagállamokban megválasztható európai parlamenti képviselők száma az adott tagállam lakosságszámához igazodik, némileg kedvezményezve ugyanakkor a kisebb népességű tagállamokat (degresszíven arányos rendszer). A Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll és jelenlegi maximális létszáma a Lisszaboni Szerződés értelmében 751 fő (az elnököt nem számítva) [EUSz. 14. cikk (2) bekezdés]. A brit Brexit természetesen kihatott a parlamenti képviselők számára is. Az EP-képviselők hivatalosan is jóvá hagyták az Európai Tanács által is egyöntetűen elfogadott, a Parlament képviselőjelölti összetételére vonatkozó javaslatát. Ennek értelmében csökken az elérhető EP-képviselői helyek száma, miután az Egyesült Királyság ténylegesen kilép az EU-ból, néhány tagállam számára viszont plusz helyeket biztosítana. Jelenleg az Egyesült Királyság 73 hellyel rendelkezik az EP-ben, ezek a helyek a Brexit után megürülnek, a felszabaduló 73 helyből azonban 46 tartalékba kerülne egy…
Jogszabályfigyelő 2019 – 13. hét
Alábbi cikkünkben a 2019/49–53. számú Magyar Közlönyök újdonságai, illetve a Kúria új Pp. konzultációs testülete állásfoglalásai közül válogattunk.