A Wolters Kluwer Magyarázat a compliance jogszabályairól című könyvsorozatának – ezúttal – a gazdálkodó szervezet vezetőjének büntethetőségével foglalkozó részéből olvashatnak egy kivonatot.
A Wolters Kluwer Magyarázat a compliance jogszabályairól című könyvsorozatának – ezúttal – a zsarolással, valamint az önbíráskodással foglalkozó részéből olvashatnak egy kivonatot.
A Wolters Kluwer Magyarázat a compliance jogszabályairól című könyvsorozatának – ezúttal – a bűncselekménytannal foglalkozó részéből olvashatnak egy kivonatot.
Cikkünkben a Magyar Helsinki Bizottságnak „A COVID 19 járványhelyzet hatása az alternatív büntetések és intézkedések, valamint a korai szabadításhoz kapcsolódó jogintézmények alkalmazásáról” szóló tanulmányából olvashatnak részleteket.
Jövő hónapban hatályba lépnek a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló 2021. évi LXXIX. törvény pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartásáról szóló rendelkezései is.
Alábbi cikkünkben a 2021/227–231. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Változik, vagy eltérően kell alkalmazni több mint 40 jogszabályt, köztük a Btk.-t, Be.-t, az Mt.-t, a Munkavédelmi tv.-t, a választási eljárásra illetve népszavazásra, a jogi személyekre, nyelvvizsgára vonatkozó normákat is.
Az EUB ítéletében megállapította, hogy az uniós jogba ütközik a menedékkérelem benyújtásában való segítségnyújtás büntetőjogi üldözése.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontja nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a kuruzslás cselekmény elkövetési magatartását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. március 31-ig tegyen eleget. A döntéshez különvéleményt csatoltak Handó Tünde, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.
Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek a zaklatással foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
