A cégek határozatainak bírósági felülvizsgálata
A céghatározatok bírósági felülvizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha az jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
A céghatározatok bírósági felülvizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha az jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
Minden jogi személy egyik alapvető és szükségszerű jellemzője, hogy milyen cél érdekében, milyen tevékenységet folytat.
Épp amiatt, hogy a gazdasági társaságok esetében a tagkizárás jogintézménye durva beavatkozás a magántulajdonba, a jogalkotó csak szigorú anyagi és eljárási szabályok mentén teszi lehetővé az alkalmazását.
Az M&A a „merger and acquisition” kifejezés rövidítése, amelyet a céges „összeolvadások és felvásárlások” megjelölésére használnak. Ezeket az ügyleteket fúzióknak is nevezik és több ügylettípus sorolható ide.
Mi a teendő, ha megszűnt a kézbesítési megbízott megbízása, de nem törölték a cégjegyzékből?
A címben feltett kérdésre a jelen cikk szerzője, Dr. Zalavári György ügyvéd szerint a válasz egyszerű: „Nem, más online felületen is közzé tehető a gazdasági társaság hivatalos közleménye.” De miért is fontos ez?
A jogalkotó alapjaiban megreformálta a jogi személyek nyilvántartásba vételét és nyilvántartását a 2021. évi XCII. törvénnyel, mely a felkészülés érdekében 2023. július 1-jén lép hatályba.
Minden jogi személynek rendelkezni kell székhellyel, azaz olyan bejegyzett irodával, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét [Ptk. 3:7. §]. A bejegyzett székhely csak akkor felel meg a székhelyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha ott a hivatalos leveleket átveszik [BDT2009.1987].
A szerző az alábbi cikkében a cégátvilágítás, az úgynevezett „due diligence”-eljárás során felmerülő adatvédelmi problémákat veszi górcső alá.
Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása céljából a Kúria jogegységi határozatot hozott abban a kérdésben, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 47. § (2) bekezdése szerinti aláírási jog együttes átruházására vonatkozó rendelkezés irányadó-e akkor, ha a régi Hpt. 47. § (1) bekezdése szerinti együttes cégjegyzésre jogosultak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 222. §-a szerinti meghatalmazást adnak a hitelintézet képviseletére adott szerződéstípusba tartozó szerződések körében.