Az Európa Tanács Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottsága (CEPEJ) egy jelentésben, országspecifikusan és egy interaktív (nyilvánosan elérhető) adatbázisban ismertette a 44 európai ország és 3 megfigyelő állam igazságszolgáltatási rendszerének fő jellemzőit. Ez az értékelő jelentés, amely a tizedik a CEPEJ 2002-es megalakulása óta, különösen a következő tendenciákat mutatja.
Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvény rendelkezései alapján 2022. március 1. napjától a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok hatásköre módosul.
A Közbeszerzési Hatóság felhívta a figyelmet, hogy 2022. január 1. napjától a jogalkotó kivezette az ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatást a közbeszerzési ügyekben.
Cikkünkben a Magyar Helsinki Bizottságnak „A COVID 19 járványhelyzet hatása az alternatív büntetések és intézkedések, valamint a korai szabadításhoz kapcsolódó jogintézmények alkalmazásáról” szóló tanulmányából olvashatnak részleteket.
Az OBH közzétette a szigorított védekezés bíróságokat érintő részletes szabályainak összefoglalóját.
Az Országgyűlés által elfogadott 2020. évi CXXVII. törvény rendelkezései értelmében a mai naptól az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) feladatait az alapvető jogok biztosa veszi át. Az ombudsman közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőség előmozdítását érintő ügyekben, a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően. Az ügyfelek ezen ügyekben is a korábban megszokott módokon fordulhatnak az alapvető jogok biztosához.
A BÜK tájékoztatása szerint a fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-jétől az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében valamennyi előzetes vizsgálati és fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosítására beterjesztett T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella). A cikksorozatban a november 26-án, a 2020. évi CXIX. törvénnyel kihirdetett Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – ezúttal az általános rendelkezéseket és az elektronikus kapcsolattartást érintő változásokat.
Az OBH a „Bíróságok Díjfedezeti Letéti számláin kezelt hitelezői nyilvántartásba-vételi díjak kimutatása” elnevezéssel új adatbázist indított, ahol a kérdésre bárki választ kaphat.
A Kamara értesülései szerint több végrehajtó a jogi képviselők részére még mindig postai úton küldi meg az iratokat, pedig a hatályos törvényi szabályozás alapján elektronikus úton lennének erre kötelesek.
