Egy elhúzódó polgári per miatti kompenzáció összegének számításakor nem mindegy, hogy az eljárásban lesz-e fellebbezés, perújítás vagy felülvizsgálat, netán sor kerül-e megismételt eljárásra.
Alábbi sorozatunkban a szerző a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítésének aspektusait elemzi, a későbbiekben taglalva például a fellebbezés, a kérelem és vizsgálata vagy épp a kompenzáció részleteit.
Az igazságszolgáltatás függetlensége jogállami alapérték és alapkövetelmény. A bírói függetlenség intézményi megoldásai országonként változatos képet mutatnak, melyben az igazságügyi vagy bírói tanácsok eltérő súllyal szerepelnek. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozó nemzetközi kerekasztal beszélgetést szervezett a Velencei Bizottság a római La Sapienza és a Barcelonai Egyetemmel együttműködésben, „A bírói tanácsok kialakítása a kortárs kihívásoknak megfelelően” címmel. A részben jelenléti, részben online részvétellel, 2022. március 21-22-én szervezett konferencián – a témakör kiemelt fontosságára tekintettel – a Kúria is képviseltette magát.
Az EUB-nak arról kellett döntenie, hogy a nemzeti bíróság akkor is vizsgálhatja-e a hátrányos megkülönböztetés megvalósulását, ha az alperes ezt vitatja, de a követelt kártérítést hajlandó megfizetni.
E heti összeállításunkban a koronavírussal összefüggő módosítások mellett az EJEB-hez benyújtandó kérelmek határidejének a változásáról is olvashatnak.
Vagyoni elégtétel néven hatályba lép a polgári peres eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme esetére a vagyoni (pénzbeli) elégtétellel történő kompenzálás. A vagyoni elégtétel napi összege négyszáz forint.
Az Európa Tanácshoz (ET) tartozó tagállamoknak teljes mértékben be kell tartaniuk az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezéseit, és végre kell hajtaniuk az ET felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteit – jelentette ki az Európa Tanács főtitkára az emberi jogok nemzetközi napja alkalmából.
A Kúria elnöke Dr. Varga Zs. András tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy hogyan érintették a Kúriát 2020-ban a jogszabályi változások.
Sorozatunkban a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Tóth J. Zoltán által szerkesztett A tisztességes eljáráshoz való jog című kötetből közlünk részleteket. Harmadikként A tisztességes tárgyaláshoz való jog az EJEB gyakorlatában című fejezetéből olvashatnak egy kivonatot.
Az EUB ítélete szerint, a bennfentes kereskedelem szabálysértése miatt közigazgatási vizsgálat alá vont természetes személynek joga van a hallgatáshoz, amennyiben a válaszai alapján felmerülhet a büntető jellegű közigazgatási szankcióval büntetendő jogsértésért való felelőssége vagy büntetőjogi felelőssége.
