A szerző blogposztjában amellett érvel, hogy az államoknak aktiválnia kell az Egyezmény 15. cikkét (az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén), amely álláspontom szerint a koronavírus-járvány miatt szükséges korlátozó intézkedések megtételére is lehetőséget biztosít.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) lezárt ügyek számának csökkenése azt mutatja, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye hosszú távú hatékonyságát biztosító reformok egyértelműen javították a bíróság ítélethozatalát és azok végrehajtását – közölte a 47 tagországot számláló, strasbourgi székhelyű Európai Tanács szerdán.
Az EJEB rendkívüli intézkedést hozott, amellyel egy hónapra felfüggesztette a kérelmek benyújtására előírt hat hónapos, valamint a folyamatban lévő ügyekben előírt határidőket.
Az ügyben a Bíróságnak lehetősége nyílt a közérdekű adatokhoz való joggal kapcsolatban a Helsinki Bizottság ügyében kimunkált szempontok alkalmazására. A civil szervezet, illetve újságíró kérelmezők kiemelt társadalmi szerepe nem volt kérdés, ugyanakkor az adatkérés okát nem jelölték meg, és nem bizonyították azt sem, hogy a kért adatok alapvető fontosságúak lettek volna tényfeltáró munkájukhoz. Az ügyvéd kérelmező esetében a Bíróság kiemelte, hogy puszta kíváncsiság még közéleti szereplő folyamatban lévő korrupciós ügyében sem alapoz meg korlátlan iratmegismerési jogot.
Az EP nagy többséggel elfogadott határozatban kritizált az új törvényt. Megállapította, hogy a 7. cikk megsértése miatti eljárás elindulása óta Lengyelországban tovább romlott a jogállamiság helyzete. A képviselők egyúttal állásfoglalásra és az EB-vel történő együttműködésre szólították fel Varsót.
A magyar hatóságok megsértették két menedékkérő jogait a visszaküldésük vonatkozásában, ugyanakkor tartózkodásuk a röszkei tranzitzónában a korábbi ítélettel szemben nem számít jogellenes fogva tartásnak – mondta ki másodfokon a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).
Az ügyvédi szakma mellett a bíráknak is van félnivalójuk, vagy éppen ellenkezőleg: ez az a hivatás, aminél mindig, minden esetben csak ember ülhet a bírói székben? Megjósolhatjuk előre egy tárgyalás pontos kimenetelét? Nem egy újabb hollywoodi sci-fi film, hanem a valóság az, amelyről cikkünkben szó lesz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Törökországot kiskorúak idegenrendészeti őrizetével kapcsolatos többszörös jogsértés miatt. Kiskorú gyermek idegenrendészeti őrizetben tartása kivételes esetekben fordulhat elő, tekintettel arra, hogy kiemelten sérülékeny csoportról van szó.
Svájc jogsértő módon járna el egy kikeresztelkedett afgán menedékkérő kitoloncolásával, mivel a férfi élete veszélybe kerülhet a hazájában, ahol vallási meggyőződése miatt üldöztetésnek lehet kitéve – foglalt állást kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).
Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.
