Magyarországnak többet kell tennie a menekültek védelméért, a civil társadalom, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a nemek közötti egyenlőségért és a nők jogainak érvényesüléséért, ugyanis az emberi jogok magyarországi megsértése negatív hatással van a jogállamiságra – állapította meg Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden kiadott jelentésében.
Az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának (Bizottság) jelentése szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek a tagállami jogba való átültetése érdekében bevezetett reformok sikerrel jártak.
Vilmos herceg és Kate Middleton esküvője a strasbourgi joggyakorlat fejlődését is elősegítette. A terrorfenyegetettséggel beárnyékolt ceremónia kapcsán a rendőrök rövid időre megelőző őrizetbe vettek tüntetőket, akik megítélésük szerint a közbiztonságra veszélyt jelentettek.
A közszereplők, politikusok bírálhatósága az elszámoltathatóság fontos garanciája. Ez a jog ugyanakkor nem korlátlan: a reputáció megsértésére alkalmas kijelentéseknek, így a korrupció vádjának objektív ténybeli alappal kell rendelkeznie. Ennek hiányában az érintett jó hírnévhez való joga elsőbbséget élvez, és az alaptalan vádaskodó büntethető.
A honlapon az EJEE-ben foglalt jogoknak a tagállamokban való megjelenését követhetjük interaktív módon.
Megállapítható, hogy az EJEB előtti államközi kérelmek, már csak azért is ritkák, mivel nem túl nagy hatékonysággal működnek. A mostani ügyben is több évtized is eltelhet, mire döntés születhet.
A Bíróság 2003 óta 46 eseteben marasztalta el Magyarországot az előzetes letartóztatás indokolatlan használata és az EJEE 5. § (3) bekezdésében foglalt szabadsághoz való jog megsértése miatt. Erre tekintettel az EJEB az ügyet úgynevezett “pilot judgement” eljárás keretében vizsgálta.
