EU-n kívüli országbeli bor forgalmazása
Szövevényes jogalkalmazási ügyben hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága egy csehországi, a borforgalmazás közösségi szabályainak alkalmazásával kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárásában.
Szövevényes jogalkalmazási ügyben hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága egy csehországi, a borforgalmazás közösségi szabályainak alkalmazásával kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárásában.
A 4/2009/EK tanácsi rendelet új alapokra helyezte az Európai Unión belüli tartásdíjigény-érvényesítést. A tartásdíjigények határon átívelő érvényesítésének szabályai között több értelmezési kérdést vetett fel a közintézmények igényérvényesítése. A probléma végére a rendelet hatálybalépése után közel tíz évvel később az Európai Unió Bírósága tett pontot a Landkreis Harburg-ítélettel: a Bíróság az ügyben arra a kérdésre kereste a választ, hogy a jogosult szokásos tartózkodási helyén alapuló joghatósági szabályra hivatkozhat-e olyan közintézmény, amelyre az eredeti jogosult tartási igénye törvény erejénél fogva szállt át. Az ügy egyik érdekessége, hogy a Bíróság 2004-ben a Blijdenstein-ítélettel már adott választ erre a kérdésre: akkor az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény 5. cikk 2. pontjában foglalt rendelkezést értelmezte ugyanebből az aspektusból, a 4/2009/EK rendelet által teremtett új jogi környezetben ugyanakkor szükségessé vált a Blijdenstein-döntésben adott válasz fenntarthatóságának vizsgálata.
Az EUB azt vizsgálta, hogy ellentétes-e az uniós joggal, ha a tagállam menekült jogállást biztosít egy olyan harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke számára, aki az adott tagállam területén született, és másik szülője révén olyan harmadik ország állampolgárságával rendelkezik, amelynek területén nincs kitéve üldözés veszélyének.
A versenyjog az Európai Unió egyik legmarkánsabb, egyben legeredményesebb, napjainkban is dinamikusan fejlődő területe. Jelentőségét e jogterület célja adja, amely szerint törekedni kell arra, hogy az egységes belső piac kialakítása érdekében tett erőfeszítéseket se a magánszféra vállalkozásai, se maguk a tagállamok ne veszélyeztessék versenykorlátozó tevékenységükkel vagy intézkedéseikkel. Az e cél érdekében hozott versenyjogi szabályok elősegítik az Európai Unió belső piacának megfelelő működését, és egyben hatékonyan szolgálják az uniós polgárok, vállalkozások és az egész társadalom jólétének biztosítását. Az Európai Unió versenyjogi szabályai a klasszikus antitrösztjog mellett a tagállamokra vonatkozóan is tartalmaznak előírásokat, és ma már találunk versenyjogi fogyasztóvédelmi szabályokat is. Mindezekről tematikus rendben olvashat a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Gombos Katalin által szerkesztett Az Európai Unió versenyjogának alapjai című kötetben. Az alábbiakban a műnek a „Kereskedelmi jellegű állami monopóliumok, különleges státuszú és állami vállalatok” című fejezetéből olvashatnak egy részletet.
Az EUB főtanácsnoka szerint nem sérti az EUMSZ-t a bérleti díj fizetésében részt vevő közvetítők forrásadó-levonási kötelezettsége.
Az EUB szerint a reptéri üzemanyag-ellátásban felmerülő probléma esetén a légitársaság mentesülhet a kártérítési felelősség alól.
Az EUB-nak abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy ellentétes-e az uniós joggal, ha a jogalkotó a fotovoltatikus energia támogatásának csökkentését írja elő.
Az Európai Bizottság (EB) a Zöld Fordulat céljainak eléréséért akciócsomaggal állt elő. Javasolja a termékmegjelölési szabályok szigorítását és kibővítését. A koncepció az élelmiszereknél már ismert: a csomagoláson színek jelölik a káros összetevők arányát. Ez a legtöbb országban csak ajánlás, az EB viszont kötelezővé tenné.
Az EUB szerint a madárvédelmi irányelv alapján járulékos fogásokat eredményező befogási módszer nem engedélyezhető, mert az a célba nem vett fajok számára az elhanyagolhatótól eltérő károsodást okoz.
Az EUB-nak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az örökös által a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban megtett örökséget visszautasító nyilatkozatnak meg kell-e felelnie a joghatósággal rendelkező másik tagállam által támasztott alaki követelményeknek, illetve eljárási határidőnek.