Jogszabályfigyelő 2023 – 29. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/106–108. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/106–108. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem visszautasításának van helye, ha a fél állítja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, de nem jelöl meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely esetén a másodfokú bíróság konkrét jogi norma eltérő értelmezése útján jutott a Kúria közzétett eseti döntésében foglalt jogértelmezéstől különböző álláspontra – a Kúria eseti döntése.
Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ennek megítélése a Kúria hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.
Az eredménytábla szerint a Kúria azon bíróságok élmezőnyébe tartozik, amelyek eljárásjogi szabályaikat a COVID-19 járvány által támasztott kihívásokhoz igazították.
A veszélyhelyzetre vonatkozó különös eljárási szabályok alkalmazásával sem bírálható el a fellebbezés tanácsülésen, ha az ügyészség, a vádlott vagy a védő nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését kérte – a Kúria eseti döntése.
Nem engedélyezhető a felülvizsgálat olyan hivatkozás alapján, amely az érdemi felülvizsgálat körében nem vizsgálható – a Kúria eseti döntése.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy miközben a támadott rendelkezés önmagában nem ütközik nemzetközi szerződésbe, az adott rendelkezés egyes konkrét, egyedi ügyben történő alkalmazása az adott ügy egyedi körülményeire tekintettel kivételesen mégis az Egyezménnyel mint nemzetközi szerződéssel ellentétes eredményre vezethet.
A Kúria PK véleményekben ismertette a tárgyalások mellőzésével és az elektronikus tárgyalástartással kapcsolatos véleményt.
A Kúria megállapította, hogy csak a bizonyítási eljárás lefolytatása után lesz a másodfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott, mindenre kiterjedő döntést hozzon.
Március 31-jével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, a közigazgatási perekben április 1-jétől elsőfokon a Fővárosi, Budapest Környéki, Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és a Veszprémi Törvényszékek járnak el regionális illetékességgel.