A bíróságok közigazgatási perekben követett hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgálta a Kúria azért, hogy a bírák, illetve az ügyfelek és jogi képviselőik tanulhassanak hibáikból. Tóth Kincső, a Kúria közigazgatási ügyszakos tanácselnöke egy Budapesten tartott háttérbeszélgetésen beszélt erről.
A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a feleket terhelő bizonyítási szabályok figyelembevételével kell állást foglalni arról, hogy a munkavállaló betegségének munkaviszonnyal való összefüggése nagymértékben valószínűsíthető-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt a munkáltató működésével összefüggésben szenvedte el.
A munkáltató által ismerten a partnere által a közöttük lévő szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátás, azaz a megrendelőnél a helybeli szokásoknak megfelelően adott vacsorán a munkavállalói részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és a gazdasági működésének kockázatába tartozik.
Elkészült a “Kúriai esetek” videós kerekasztal-beszélgetés sorozat két újabb epizódja. Az egyik kisfilm egy tragikus büntetőügyet mutat be, egy olyan esetet, amelyben egy család halálra éheztette gyermekét. A másik videóban a szereplők arról beszélgetnek, kit és miért terhel felelősség, ha egy munkavállaló (kéményseprő) munkája során súlyos balesetet szenved.
Darák Péter az interjúban beszélt a szervezetileg elkülönített közigazgatási bírósági rendszer felállításának elhalasztásáról, a feltételes szabadságra bocsátás büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatról és a devizahiteles perek elbírálásáról is.
Ami a tényállást illeti, a felperes (vállalkozó) és az alperes (megrendelő) közbeszerzési eljárás alapján vállalkozási szerződést kötöttek, melyben rögzítették, hogy a teljes beruházás a műszaki átadás-átvétellel teljesül. Az alperes az ellenszolgáltatást részben pályázati forrásból finanszírozza, a felperes pedig a részszámlák és a végszámla benyújtására a pénzügyi ütemtervben foglaltaknak megfelelően, az alperes teljesítésigazolását követően válik jogosulttá. Rögzítették, hogy a számlák ellenértékét az alperes és a közreműködő szervezet a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, átutalással teljesítik. Az alperes a műszaki átadás-átvételt követően a felperes által benyújtott számlákat csak késedelmesen egyenlítette ki, ezért a felperes a vállalkozói díj és annak késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elmarasztalta az alperest. Úgy ítélte meg, bizonyítást nyert, hogy a felperes a számlákat a teljesítésigazolási jegyzőkönyvek szerint állította ki, és azok az esetleges hibákkal, hiányokkal és a dokumentumok átadásával kapcsolatos kifogást nem tartalmaztak. Ezen túl a számlákon szereplő teljesítési időpontok megegyeztek a teljesítésigazolási jegyzőkönyvekben feltüntetett időpontokkal. Így a bíróság szerint az egyes részszámlák kapcsán a felperes határidőben teljesített, a teljesítése hiba- és hiánymentes volt. Mivel az alperes a…
A közigazgatási bíráskodás szervezeti reformjának elhalasztása nem érinti az ítélkezést, a Kúria biztosítja a folyamatos, szakszerű működést – mondta a Kúria elnöke a legfelsőbb bírói fórum munkájának 2019 első félévéről tartott sajtótájékoztatóján.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, illetve a Mandiner Precedens rovatának vezetője dr. Márki Zoltánnal a Kúria Büntető Kollégiumának vezetőjével beszélgetett.
A Legfőbb Ügyészség (LÜ) jogorvoslati indítványt terjesztett elő a Kúrián, mert törvénysértőnek tartják, hogy a május 29-ei dunai hajóbaleset miatt indult büntetőeljárás gyanúsítottjával szemben a bíróság letartóztatás helyett – óvadék letétele esetén – bűnügyi felügyeletet rendelt el.
Ha a bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével más helységbe távozik, letartóztatása rendelhető el egyrészt a megszökés ténye alapján, másrészről a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megsértése miatt.
