Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések Kúria címkével

A szerződéses örökös hozzátartozója, mint az öröklési szerződés tanúja
2019. július 26. Szakma

A szerződéses örökös hozzátartozója, mint az öröklési szerződés tanúja

Ami a tényállást illeti, az ügy peres felei az örökhagyó gyermekei. Az örökhagyó és az alperese között ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt öröklési szerződés jött létre. Az okiratot az örökhagyón és az alperesen kívül két tanú, köztük az alperes házastársa írta alá. Az örökhagyó halálát követően a felperes annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az örökhagyó és az alperes között létrejött öröklési szerződés alaki okból érvénytelen, mivel a szerződés egyik tanúja az alperes házastársa volt, és így mint az örökös hozzátartozójának közreműködése miatt a szerződés érvénytelen.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító döntésében hangsúlyozta, hogy a régi Ptk. szerint az öröklési szerződésre a más által írt végrendelet alakiságai az irányadóak, kivéve a régi Ptk. 632. §-át. Ez a szakasz mondja ki egyrészt, hogy az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. Másrészt, hogy a tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú működött…

A pedagógusokat nem terheli a közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi felelőssége
2019. július 25. Napi

A pedagógusokat nem terheli a közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi felelőssége

A jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.

Nyilvános ülést tart a Kúria a dunai hajóbalesetet érintő büntetőügy kapcsán
2019. július 23. Napi

Nyilvános ülést tart a Kúria a dunai hajóbalesetet érintő büntetőügy kapcsán

Nyilvános ülésen tárgyalja a Kúria, hogy törvénysértő volt-e a Viking Sigyn kapitányának bűnügyi felügyelet alá helyezése (Bt. 750/2019. számú ügy). A Kúria a Legfőbb Ügyészség által benyújtott jogorvoslati indítványt bírálja el 2019. július 29-én, 9:00 órától a Kúrián (1055 Budapest, Markó utca 16.). A nyilvános ülésen határozathirdetés várható.

A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban
2019. július 19. Szakma

A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban

Ami a tényállást illeti, a zártkörűen működő részvénytársaság két részvényese között értékpapír-jogviszonyból származó igény tárgyában a Fővárosi Törvényszék előtt zajlott, egyezséggel jóváhagyott perben a peres felek megállapították, hogy a csereszerződéssel átruházott "A" sorozatú névre szóló törzsrészvény nem értékpapír, mivel nem felel meg a névre szóló értékpapírok érvényességi kellékének. Ezt követően a perben érintett egyik fél, a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében a kérelmezett működéstől eltiltását, és a cég megszűntnek nyilvánítását, valamint a felszámolók névjegyzékét vezető hatóság kérelmezett törvénysértő működéséről történő értesítését kérte. Álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék előtt zajlott perben ítélet hatályú jogerős végzéssel bizonyított tény, hogy a kérelmezett társaság nyomdai úton előállított "A" sorozatú törzsrészvényei nem értékpapírok. Ennek következtében az "A" sorozatú törzsrészvények átalakításával létrehozott "B" sorozatú elsőbbségi részvények előállítása is jogszabályba ütközött. Kiemelte, hogy ezen részvények forgatmánnyal történt átruházásai lehetetlen szolgáltatásra irányultak, a részvénykönyvbe így törvényes és joghatás kiváltására alkalmas bejegyzések nem lettek volna tehetők. A kérelmezett szerint a kérelmező nem valószínűsítette az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét, továbbá a cégbíróság hatásköre nem terjed ki a részvények előállításának vizsgálatára. Megalapozatlannak tartotta a kérelmet, egyrészt, mert a…

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?
2019. július 18. Napi

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?

A munkaviszony bármely életkorban elkezdődhet, annak eltérő hosszán alapuló különbségtétel a bérezésben önmagában nem valósít meg életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria
2019. július 17. Napi

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.

Jogegységi határozat keresetlevelek visszautasításáról
2019. július 16. Szakma

Jogegységi határozat keresetlevelek visszautasításáról

Ha a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. A másodfokú bíróság akkor is így rendelkezik, ha a felperes a fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kéri, de a fellebbezés tartalma szerint azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas.

Kúria – A közigazgatási perek bírói útvesztői
2019. július 16. Szakma

Kúria – A közigazgatási perek bírói útvesztői

A Kúria joggyakorlat-elemzői szerint a közigazgatási ügyszakban egyáltalán nem jellemző, hogy a másodfokú bíróságok egyfajta „időhúzásra” használnák a hatályon kívül helyezés gyakorlatát, illetve az új eljárásra kötelezést.

A társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására fizetett összeg beszámítása a közösköltség-tartozásába
2019. július 12. Szakma

A társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására fizetett összeg beszámítása a közösköltség-tartozásába

Ami a tényállást illeti, az alperest a tulajdonában álló épületrész a felperes társasház 10/100-át meghaladó mértékben jogosítja, illetve kötelezi a tulajdonosi jogok gyakorlására, illetve a kötelezettségek teljesítésére. A közös tulajdonú tetőszerkezet állapotára és a szükséges javítási munkálatok felmérésére az alperes 2014 októbere és 2015 decembere között 4 szakvéleményt készíttetett, és mindösszesen 1 130 000 forint + áfa összegű szakértői díjat fizetett ki. Ezek alapján az derült ki, hogy a tető 9 hónapon belüli teljes felújítása szükséges. Erről az alperes tájékoztatta a közös képviselőt és a közös költségbe történő beszámíthatóság esetén a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzését is felajánlotta. Az állagmegóvás szükségességét a közös képviselő nem vitatta, de fedezethiány miatt nem tartotta kivitelezhetőnek. Az alperes tulajdonában álló épületrész 2015 nyarán a tetőszerkezet hibái miatt beázott, a károsodások kijavítására az alperes 1 131 510 forint + áfa összeget fizetett ki, további 2 675 954 forint + áfa összeget pedig az általa kötött vállalkozási szerződés alapján, a tetőszerkezet állagmegóvási munkálataira. Mindezek következtében 2014. május 1. és 2016. december 31. között nem teljesítette a közös-költség fizetési kötelezettségét, és 8 716 062 forint összegű…