Bejegyzések Kúria címkével

AB: megváltoztató döntés esetén az érintettek részvételi lehetősége nem kerülhető meg
2019. május 13. Szakma

AB: megváltoztató döntés esetén az érintettek részvételi lehetősége nem kerülhető meg

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.II.37.515/2019/2. sorszámú végzését és alkotmányos követelményként határozta meg azt, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 228. § (2) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből az következik, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A döntéshez párhuzamos indokolást csatoltak Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária.

Az új felszámolói névjegyzékbe nem került felszámolók helyzete a folyamatban lévő eljárásokban
2019. május 10. Szakma

Az új felszámolói névjegyzékbe nem került felszámolók helyzete a folyamatban lévő eljárásokban

Ami a tényállást illeti, a felperes pályázatot nyújtott be az új felszámolói névjegyzékbe való felvétele iránt, de mivel pályázata a 169. rangsorhelyet érte el, az új felszámolói névjegyzék keretszámába nem került be. A 2014. február 15-ig hatályos felszámolói névjegyzékből valamennyi felszámoló szervezet törlésre került, a törlés időpontja pedig megegyezett az új névjegyzék felállításának időpontjával. A folyamatban lévő eljárásokban nem kerültek felmentésre azok a vagyonfelügyelők és felszámolók, amelyek a pályázati keretszám miatt az új névjegyzékbe már nem nyertek felvételt. Ezen gazdálkodó szervezetekről a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról és ellátja a szakmai beszámoltatásukkal, hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Az alperes a 2016. február 29-án törölte a felperest a folyamatban lévő ügyekben még eljáró felszámoló szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartásból, mivel két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt csődeljárásban, felszámolási eljárásban, vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság jogerősen pénzbírsággal sújtotta. Mindezek alapján a felperest az eljáró bíróság felmentette a folyamatban lévő eljárásokból. A felperes vitatta a vele szemben 2015. november 14. napja óta két éven belül legalább háromszor történő pénzbírság…

Jogsértő helyi építési szabályzatokra figyelmeztetett az ombudsman
2019. május 9. Napi

Jogsértő helyi építési szabályzatokra figyelmeztetett az ombudsman

A Kúria Önkormányzati Tanácsa az alapvető jogok biztosának indítványára megsemmisítette Balatonföldvár Város Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatának két pontját, mivel azok az építési törvény felhatalmazásának kereteit túllépve a hatályos magasabb szintű szabályozással ellentétes „alövezetet” hoztak létre.

Nagy összegű személyszállítási díjat ítélt meg a Kúria
2019. május 8. Napi

Nagy összegű személyszállítási díjat ítélt meg a Kúria

Más jogági szabály megsértése polgári jogi szempontból csak akkor eredményezi a szerződés érvénytelenségét, ha az adott szabály kifejezetten rögzíti, hogy megsértése a szerződés érvénytelenségét is okozza, vagy ha ezen jogalkotói szándék a jogszabály értelmezéséből, illetve az egyéb körülményekből nyilvánvaló módon megállapítható

A még ki nem utalt és más által nem használt önkormányzati bérlakás nem lehet magánlaksértés tárgya
2019. május 3. Szakma

A még ki nem utalt és más által nem használt önkormányzati bérlakás nem lehet magánlaksértés tárgya

Ami a tényállást illeti, a terhelt a 2010 nyara óta határozatlan idejű lakásbérleti szerződés alapján lakott a városi önkormányzat tulajdonát képező önkormányzati bérlakásban. A szerződés szerint az önkormányzat a bérleti szerződés felmondására volt jogosult, ha a terhelt a lakbért a megfizetésre megállapított időpontig nem fizette meg, és a szerződés bármely okból történő megszűnésekor a terhelt köteles volt a lakást kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az önkormányzat birtokába visszabocsátani. Mivel a terhelt a díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, az önkormányzat 2015. október végével felmondta a szerződést, és felhívta a terheltet, hogy e napig a lakást kiürített állapotban adja át.  A járásbíróság az önkormányzat által indított perben a 2016. október 17-ei jogerős ítéletében arra kötelezte a terheltet, hogy a bérlakást harminc napon belül hagyja el és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át az önkormányzatnak. Mivel a terhelt ennek sem tett eleget, a járásbíróság a 2017. május 4-én feljogosította a végrehajtót, hogy a terhelt lakás elhagyására való kötelezettségének teljesítését a rendőrség közreműködésével kényszerítse ki. Erre 2017. június 15-én került sor, a lakáskulcsokat az önkormányzat képviselőjének átadta, a lakást pedig lezárták. Ennek…

A terhelt közvetett módon, a védője útján nem idézhető szabályszerűen
2019. április 26. Szakma

A terhelt közvetett módon, a védője útján nem idézhető szabályszerűen

Ami a tényállást illeti, a járásbíróság bűnösnek mondta ki az I. r. terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében. A másodfokú bíróság 2018. február 9-én 2018. március 9-ére tanácsülést tűzött ki, amelyről írásban értesítette a terhelteket és a védőket is. Az I. r. terhelt meghatalmazott védője a 2018. február 23-án érkezett beadványában nyilvános ülés tartását kérte, így a másodfokú bíróság nyilvános ülést tűzött ki. A bíróság tisztviselője 2018. február 26-án a nyilvános ülésre telefonon keresztül, szóban idézte a védőket, melyről hivatalos feljegyzést készített. Az I. r. terhelt védője a szóbeli idézés során úgy nyilatkozott, hogy a határnapról tájékoztatja védencét azzal, hogy nem kötelező megjelennie. A másodfokú bíróság nyilvános ülésének megkezdése előtt az I. r. terhelt a törvényszék központjával telefonon közölte, hogy beteg lett és nem tud megjelenni a nyilvános ülésen. A védője kijelentette: védence a nyilvános ülésen jelen szeretne lenni és fel kíván szólalni saját érdekében. A tanács elnöke ezt követően megállapította, hogy a nyilvános ülés megtartásának akadálya nincs és az ügyben a másodfokú bíróság ügydöntő határozatot hozott. A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és enyhítette a büntetést.   A…

AB: Nem automatikus az adatelőállítási kötelezettség
2019. április 25. Szakma

AB: Nem automatikus az adatelőállítási kötelezettség

Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.129/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást, Stumpf István pedig különvéleményt csatolt.

A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása
2019. április 19. Napi

A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása

A munkavállalónak a párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való jog személyiségi joga, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.