A munkáltatói szabályzatok közzétételét értelmezte a Kúria
A munkáltatói szabályzat közlése megvalósul a szabályzatnak a munkáltató és a munkavállalók által ismert és hozzáférhető belső intranetes felületen való közzététellel.
A munkáltatói szabályzat közlése megvalósul a szabályzatnak a munkáltató és a munkavállalók által ismert és hozzáférhető belső intranetes felületen való közzététellel.
A munkáltató azon magatartásával, hogy a munkavállalót indokolás nélkül, mindenfajta tájékoztatás hiányában, a korábban ellátott, a munkaköre jellegét meghatározó tevékenységétől meghatározatlan ideig eltérő módon foglalkoztatja, és ezáltal bizonytalan helyzetben tartja, a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségét szegi meg, amely a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet.
Az Áfa tv. 55. § (2) bekezdésében szabályozott feltételek teljesülése esetén végrehajtott számla korrekció jogszerű. Azt nem lehet megtagadni arra figyelemmel, hogy a számla kiállítására fiktív ügylet keretében került sor, mivel a jogszabály ilyen tartalmú kitételt nem tartalmaz.
A Kúria szerint az devizahiteles törvények és a 2/2014 PJE együttes értelmezése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó mentesüljön az árfolyamkockázat viselése alól, ha a szerződés a tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt tisztességtelen.
Ha a munkáltató hosszabb időszakra tűzött ki prémiumfeladatot és a munkavállaló munkaviszonya ennek az időszaknak az eltelte előtt megszűnt, a prémiumfeladat időarányos részének teljesítése esetén a munkavállalót az ezzel arányban álló prémiumösszeg megilleti.
Ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, a munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni. Ezért, ha a felmentés oka valós (tehát a munkavállaló nyugdíjasnak minősül) indokolás hiányában annak okszerűsége nem vizsgálható.
A terhelt büntetendő magatartása abban testesült meg, hogy a függő követelés ésszerű gazdálkodással ellentétes módon, kirívóan alacsony áron történő értékesítésével megakadályozta azt, hogy az pénzeszköz (forgóeszköz) formát öltsön, ezáltal a felszámolás alatt álló gazdasági társaság vagyonát csökkentette.
A Kúria falugondnoki támogatások ügyében állapította meg, hogy az Alaptörvényben biztosított tisztességes eljáráshoz való jogot, akkor is figyelembe kell venni, ha a felek beadványaikban nem hivatkoztak rá.
Ami a tényállást illeti, a 49 éves felperest a bíróság 1994-ben cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, majd ezt 2005-ben, 2011-ben és 2013-ban általános jelleggel fenntartotta. A felperes havonta rokkantsági nyugdíjban, árvaellátásban és családi pótlékban részesül. Megtakarításai nincsenek, ellenben személyi kölcsönből, folyószámlahitelből és hitelkártyán tartozása keletkezett, utóbbi miatt végrehajtási eljárás is indult vele szemben. Rokkantsági ellátásának egy része letiltás alatt állt, a fennmaradó összeget a folyósító szerv 50-50%-os megosztásban a felperes és a gondnoka kezéhez utalja. A felperes gondnoka segítségével megállapodást kötött a pénzintézettel, így a tartozások egy részét elengedték, míg a további tartozás megfizetésére részletfizetést engedélyeztek. A tartozások teljesítését a hivatásos gondnok intézte a hozzá folyósított jövedelemrészből. A felperes a gondnokság alá helyezésének megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy jövedelme beosztására, ügyei intézésére önállóan is képes. Az alperes viszontkeresetében a felperes cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésének fenntartását kérte a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelme 50%-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; a bírósági, hatósági eljárások kezdeményezése; az ingó és ingatlanvagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; a tartózkodási hely meghatározása; az örökösödési…
Az alábbiakban a szerzők az előhaszonbérlői kötelezettségeket értelmezik erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén.