Devizahitel: a banknak adott igazat a Kúria
A Kúria elutasította egy adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított.
Bejegyzések Kúria címkével
Versenykorlátozó magatartásról döntött a Kúria
A támadott közigazgatási határozat meghozatala után több évvel később hozott újabb közigazgatási határozatot a per tárgyát képező közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálatánál relevánsan értékelhető.
Mikor lehet fellebbezni a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen?
A Be. taxatíven felsorolja hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés eseteit, azok köre nem bővíthető.
A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes
Ami a tényállást illeti, a felperes ügyvezetője volt az alperes cégnek. A kezdeti megbízási szerződéseket követően munkaszerződés keretében került sor a felperes foglalkoztatására, amely szerint a felperes 2015. március 26-tól kereskedelmi igazgató munkakört töltött be, vezető állású munkavállalónak minősült. A felek három hónap próbaidőt kötöttek ki. A munkaszerződés értelmében a felperes a szerződés aláírásával kijelentette, hogy a szerződés lejáratát követő három évig a munkáltató konkurenciájával/vevőpartnereivel és/vagy azok többségi tulajdonosával, illetve azok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokkal csak a megbízó előzetes jóváhagyásával tarthat fenn üzleti kapcsolatot. Kifejezetten rögzítették, hogy ezzel a ponttal eltérnek az munka törvénykönyve (Mt.) versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseitől. Az Mt. 228. §-a szerint a felek ilyen típusú megállapodása alapján a munkavállaló legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ráadásul az Mt. szerint a munkavállalónak az ilyen típusú kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket kell, hogy fizessen. A felperes munkaviszonyát az alperes a próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó kikötés ingyenessége miatt érvénytelen. Az első- és…
Részleges megalapozatlanság az új Be-ben
Az új Be. a részleges megalapozatlanság másodfokon történő kiküszöbölésének lehetőségét teljes körben biztosítja.
Új eljárás az azbeszt ügyben
A kártérítési felelősség alanya lehet a tulajdonostól elkülönülő személy, ez azonban nem feltétlenül zárja ki a tulajdonos helytállási kötelezettségét.
Vesztegetési ügyben döntött a Kúria
Ha a jegyző az általa tett előterjesztésben – elhallgatva az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás összegét és szabad felhasználásának a lehetőségét – a képviselő-testület bizottságát félrevezeti és valótlanul azt a tájékoztatást adja, hogy az önkormányzat 180 millió forint másra fel nem használható céltámogatást kapott a II. rendű terhelt pályázatának a finanszírozására, ezzel a jogszabálysértés jelzésének a kötelezettségében álló hivatali kötelességét megszegi.
A bv bíró érdemi döntése ellen nincs helye felülvizsgálatnak
A Bv.tv.–nek a bv. bíró érdemi, azaz ügydöntő végzése ellen önálló jogorvoslati rendszere van, ezért a véglegessé vált ügydöntő végzés ellen – a Bv.tv. 52–70. § szerinti esetekben – a Be. szerinti felülvizsgálatnak nincs helye.
A munkáltatói utasítást csak a Mt-ben meghatározott okból lehet megtagadni
Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy azonnali hatályú felmondás esetén egyetlen valós és okszerű indok is elég arra, hogy a munkáltatói intézkedés jogszerű legyen.
Az USA-ban élő pókerversenyen szerzett nyeremény nem szja köteles
Ami a tényállást illeti, a felperes az Amerikai Egyesült Államokban élő pókerversenyeken nyereményeket szerzett.Ezen összegeket az adóhatóság önálló tevékenységből származó bevételként vonta adózás alá, mellyel szemben a nevezési díjakat költségként számolta el. Becslési eljárás folytatott le és a 2009-2010 évre forráshiányt határozott meg és 42 883 774 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 22 481 233 forint adóbírság és 15 061 580 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes megváltoztatta az elsőfokú határozatot, a 2010-re a személyi jövedelemadó és a százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben tett megállapításokat törölte. 2009-re pedig 31 696 768 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg és kötelezte a felperest ezen összeg, valamint 23 772 576 forint adóbírság és 11 262 791 forint késedelmi pótlék megfizetésére. Úgy ítélte meg, hogy a felperesnek a vizsgált időszakban forráshiánya nem keletkezett, ezért a becsléssel történő adóalap meghatározása indokolatlan. A döntés indokolása szerint a Magyarország és az USA közötti, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben rögzített mentesítés nem terjed ki a felperes külföldi szerencsejátékból származó jövedelmére, az egyéb jövedelemnek minősül. A felperes USA-ban szerzett nyereményei…