A jövőben nem bírságolják az ideiglenes német rendszámmal Magyarországra hozott gépjárművek vezetőit. Az országos rendőrfőkapitány egyetért az alapvető jogok biztosának álláspontjával, amely a Kúria közigazgatási elvi határozata alapján jogszerűtlennek tartja az öt napig érvényes ideiglenes német rendszámmal Magyarországon közlekedők rendőri bírságolását, a forgalmi engedély és a rendszám elvételét.
Ha a kormánytisztviselő vétkes kötelezettségszegése alkalmas volt arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja a kormánytisztviselői jogviszony méltatlanság jogcímén msgszüntethető.
A Kúria kimondta, hogy jogellenes magatartás tanúsítása esetén nincs helye a joggal való visszaélés megállapításának.
A felperes részére évekkel korábban, hasonló műtétje során adott tájékoztatás nem mentesíti a kezelőorvost az előírtaknak megfelelő tájékoztatási kötelezettség alól.
Ami a tényállást illeti, a felperes (a perbeli társasház egyik lakásának tulajdonosa) 6-8 év alatt hat polgári pert indított és négy büntető feljelentést tett a közös képviselő, illetve a társasház ellen (alperesek), amik közül csak az egyikben lett pernyertes, a többi ügyben eredménytelenül pereskedett. A büntetőeljárások közül az egyik ügyben a társasház ügyvezetőjét megrovásban részesítette a bíróság, az egyéb bejelentések, hatósági eljárások, feljelentések nem jártak az alperesek marasztalásával. A társasház 2015. májusi közgyűlésén vita alakult ki a felperes, az ügyvezetője, valamint a lakók között. A felperes vitatta az előző évi elszámolást, azon belül az elszámolásban feltüntetett magas fénymásolási költséget, amelyet a közös képviselő a perek nagy számával és a jelentős iratállomány tulajdonosok részére történő megküldésének kötelezettségével magyarázott. Az alperes tájékoztatta a közgyűlést a felperes által indított perekről, arra is kitérve, hogy a felperes minden pert elveszített. További vitát gerjesztett a felperes és a lakók között az, hogy a társasházban lévő több lakás beázása miatt 40 millió forint hitel felvételére lett volna szükség, azonban a társasház hitelkérelmét a bank nem fogadta be. Az alperes tájékoztatása szerint a hitel felvétele azért hiúsult…
KMPJE 1/2019 és 1/2019 KMJE számokon jogegységi határozatokat hozott a Kúria. A döntések a közigazgatási határozatok kézbesítésének a módjára, perelhetőségére, illetve a közigazgatási határozatok semmisségének megítélésére vonatkoznak.
Ami a tényállást illeti, az alperes lakásszövetkezetnél a lakásszövetkezeti törvény alapján küldöttgyűlés működik. A vitatott küldöttgyűlés időpontjában hatályos Alapszabály szerint a küldöttek számát és a küldöttek által képviselt tagértekezleti körzeteket a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy abban a műszakilag és építészetileg önálló lakóépületek tagsága arányos képviselettel rendelkezhessen. A küldöttek száma nem lehet kevesebb mint 30 fő és nem haladhatja meg a 100 főt. Minden épület egy részközgyűlési körzetet alkot. Az Alapszabály értelmében a tagok lakóépületenként (lépcsőházanként) szerveződő közösségeit a lakásszövetkezet szervezeti egységének, tagértekezletnek ismerik el. A tagértekezlet helyi hatáskörben küldöttet választ, aki képviseli az ott lakó tagok és nem tagok érdekeit. Az SzMSz által meghatározott küldötti létszám 56 fő volt. 13 tagértekezlet nem választott küldöttet, így ténylegesen csak 42 megválasztott küldötte volt az alperesnek, mivel 1 személyt 2 tagértekezlet is küldöttnek választott. Az Alapszabály és az SzMSz további szabálya szerint a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek legalább egyszerű többsége jelen van, a küldöttek 50%-a + 1 fő. Minden küldöttnek egy szavazata van. A szabályszerűen összehívott, 2016. május 24-ei küldöttgyűlésén 25 küldött jelent meg, és…
Nem ellentétes az uniós joggal az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés, amely a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül (elfogadhatósági feltételéül) szabja, hogy valamely döntőbizottság, illetőleg – e döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.
Ami a tényállást illeti, az alperesek 2016. január 8-án adásvételi szerződést kötöttek, amelyre az elővásárlási jog jogosultja, a felperes 2016. március 17-én elfogadó nyilatkozatot tett, így a II. rendű alperesnek vele kellet volna megkötnie a szerződést. Ennek ellenére a felperes 2017. március 20-án arról értesült, hogy az adásvételi szerződést mégsem vele kötötte meg a II. rendű alperes. A felperes 2017. május 31-én benyújtott keresetlevelében kérte az adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságának és annak a megállapítását, hogy a szerződés azonos tartalommal közte és az eladó közt jött létre. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság, mint elkésettet, idézés kibocsátása nélkül elutasította a keresetlevelet. Indoklása szerint az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalanságból eredő igényeket [Ptk. 6:223. § (2) bekezdés] a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kellett volna érvényesítenie. Mivel ezt a jogvesztő és nem évülési jellegű perindítási határidőt a felperes elmulasztotta, ezért a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának volt helye. A másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú döntést. A felülvizsgálati kérelem tartalma A felperes a döntések hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására kötelezését…
A szakértői grémiumok felállításáról a Kúria elnöke döntött. Dr. Darák Péter felkérte a csoportok vezetőit hipotéziseik kidolgozására és az elemzői munkában részt vevők megnevezésére.
