Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések Kúria címkével

Kezesség tartozásátvállalás esetén
2019. január 11. Szakma

Kezesség tartozásátvállalás esetén

Ami a tényállást illeti, a felperes és X Bt. közjegyzői okiratba foglalt devizahitel-szerződést kötöttek, melynek értelmében a bank 1 470 000 CHF összegű hitelt tartott az adós rendelkezésére. A hitel biztosítékát képezte a felek között létrejött vagyont terhelő zálogszerződés, valamint egy ingatlanra alapított keretbiztosítéki jelzálogjog. Az alperes a hitelt folyósító bankkal a hitelszerződés megkötésének napján készfizető kezességi szerződést kötött, melynek értelmében a készfizető kezes a szerződés aláírásával arra is kötelezte magát, hogy a fizetési kötelezettségeit abban az esetben is teljesíti, ha a szerződés hatályban léte alatt az adósnál bármilyen cégjogi státuszváltozás következik be. Az X Bt.-ből kiválással létrejött H. Kft., ami a felperes hozzájárulásával a hiteltartozás jogutódjává vált, ám végül a hitelfizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes azonnali hatállyal felmondta a szerződést, és felszólította teljesítésre az adóst és a készfizető kezes alperest is. A hitel részben megtérült a biztosítékul szolgáló ingatlanból, a felperes a fennálló tartozás [445 573 935 forint] megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mint kezest, aki a kereset elutasítását kérte, mivel álláspontja szerint a készfizető kezességi szerződése a jogutódlás napján megszűnt, tekintettel arra, hogy a Bt.…

A felülvizsgálati eljárásokban már az új Be. előírásait kell alkalmazni
2019. január 4. Szakma

A felülvizsgálati eljárásokban már az új Be. előírásait kell alkalmazni

Ami a tényállást illeti, a törvényszék bűnösnek mondta ki a terheltet többek között számvitel rendje megsértésének vétségében, a másodfok azonban számvitel rendjének megsértése bűntettének minősítette a terhelt cselekményét.   A felülvizsgálati kérelem tartalma A fellebbviteli főügyészség eljárási szabálysértésre hivatkozva felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Kifejtette, hogy a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indult ügyekben az első fokon eljáró tanács elnöke (vagy az egyesbíró), illetve a másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon eljáró tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró kell legyem. Miután a számvitel rendje megsértésének bűntette mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos Btk. szerint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, megítélése szerint az ügyben első fokon a tanács elnökeként kijelölt bírónak kellett volna eljárnia, akit a bíróság elnökének javaslatára az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelöl ki. Mivel a törvényszék elnökének tájékoztatása szerint az ügyben első fokon eljáró tanács elnöke nem rendelkezett az ügydöntő határozat meghozatalakor az Országos Bírósági Hivatal elnökének az ügyek elbírálására szóló kijelölésével, arra csak ezt követően került sor, ezért az ügyészég álláspontja szerint az ügyben első fokon eljáró bíróság nem volt…

Joggal való visszaélés a jogviszony megszüntetése során
2018. december 28. Szakma

Joggal való visszaélés a jogviszony megszüntetése során

Ami a tényállást illeti, a felperes 2011 júniusa és 2014 szeptembere között kormányzati szolgálati jogviszonyban állt az alperessel. Először a főosztályvezetői munkaköréből jogi és információ-menedzsment igazgató munkakörbe helyezte a felperest a munkáltató, majd 2014 januárjától alapilletményét is csökkentette. 2014 márciusától a betöltött munkakörét főosztályvezető-helyettesi munkakörre módosította, majd 2014. július 10-ei hatállyal ismét módosította a felperes kinevezését, és a főosztályvezető-helyettesi munkaköréből referens munkakörbe helyezte át. A felperes nem fogadta el a kinevezésmódosítást, ezért kormányzati szolgálati jogviszonyát az alperes felmentéssel megszüntette. A felperes felmentését sérelmező közszolgálati panaszát elutasította a Kormánytisztviselői Döntőbizottság. A felperes a döntés ellen a bírósághoz fordult. Keresetében előadta, hogy a munkáltató 2014-ben munkakörét rövid időn belül két alkalommal módosította. Az első alkalommal történő módosításra az illetményeltérítésre vonatkozó kinevezésmódosítással szemben benyújtott közszolgálati panasz előterjesztését követően került sor. Meglátása szerint az alperes eljárása sértette a jóhiszeműség és tisztesség elvét, továbbá a joggal való visszaélés tilalmát. Úgy vélte, a kinevezés egyoldalú munkáltatói módosítása nem szolgálhat eszközül arra, hogy a kormánytisztviselőt akadályozza és korlátozza érdekérvényesítésében, véleményének kifejezésében vagy abban, hogy igényét érvényesítse. Az egyoldalú kinevezésmódosítás lehetőségének jogszabályban történő biztosítása nem szolgálhatja azt a…

A családi jóhírnév védelme
2018. december 21. Szakma

A családi jóhírnév védelme

    Ami a tényállást illeti, a felperes egyik nagyszülője unokatestvére volt dr. Hóman Bálintnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia (alperes) levelező és rendes tagja, majd 1933 és 1945 között igazgatója, valamint 1932 és 1938, valamint 1939 és 1942 között Magyarország vallás és közoktatásügyi minisztere volt. Hóman Bálintot az alperes a tagjai közül kizárta 1945. július 20-án. 1946-ban a Népbíróság őt, mint háborús bűnöst életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A bíróság 2015-ben perújítási eljárásban bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a háborús bűntett vádja alól. Ezt követően az alperest több esetben megkeresték, hogy rehabilitálják Hóman Bálintot, állapítsák meg, hogy akadémiai tagsága nem szűnt meg, illetve azt, hogy kizárása jogellenes volt, ennek azonban az alperes nem tett eleget. Az Akadémia elnöke egy netes portálon megjelent cikkben úgy fogalmazott, hogy "A Magyar Tudományos Akadémiának teljes mértékben el kell határolódnia a Hóman képviselte nyilas elvektől". A felperes annak megállapítása mellett, hogy Hóman Bálintot érvénytelenül zárták ki az MTA tagjai közül, ezért tagsága a halála napjáig folyamatos volt, annak megállapítását is kérte, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy az alperes képviselőjének azon nyilatkozatával, mely szerint Hóman Bálint…

A Kúria nem rögzíthet eltérő tényállást
2018. december 19. Szakma

A Kúria nem rögzíthet eltérő tényállást

A harmadfokú bíróság – a másodfokú bíróság számára a Be. 593. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított lehetőséggel élve – sem a bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, sem ténybeli következtetés útján nem mérlegelheti felül a bizonyítékokat és nem állapíthat meg a másodfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást, és arra alapozva nem állapíthatja meg a másodfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét.

Nincs helye igazolásnak pusztán azért mert az ügyvéd számítógépe meghibásodott
2018. december 17. Szakma

Nincs helye igazolásnak pusztán azért mert az ügyvéd számítógépe meghibásodott

Ami a tényállást illeti, az alperest pénz megfizetésére kötelező törvényszéki ítélet ellen az alperes jogi képviselője 2017. szeptember 5-én fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Kérelmében előadta, hogy a fellebbezés benyújtásával azért esett egynapos késedelembe, mert az asztali számítógépe meghibásodott, így önhibáján kívül olyan helyzetbe került, amelynek következtében nem tudta a fellebbezését határidőben előterjeszteni. Csatolta a szerelő cég nyilatkozatát is arról, hogy a gépen szeptember 3-a és szeptember 5-e között javítási munkálatokat végeztek és a javítási munkálatok megkezdése előtt a számítógép rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas. Az ítélőtábla eljárása Az ítélőtábla elutasította az alperes igazolási kérelmét és így az alperes elkésett fellebbezését is. Megállapította, hogy a törvényszék ítélete az alperesnek 2017. július 24-én szabályszerűen kézbesítésre került, és tekintettel a törvénykezési szünetre, a fellebbezési határidő 2017. augusztus 21-én nyílt meg, a fellebbezést 2017. szeptember 4-éig lehetett előterjeszteni. Az ügyben a régi Pp. rendelkezései irányadóak, a törvény pedig lehetőséget ad arra, hogy a fél válassza meg, hogy elektronikus kapcsolattartást szeretne vagy nem [394/B. § (1) bekezdés], ilyenkor az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli az a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki…

Munkavaállói kártérítés szabályozása kollektív szerződésben
2018. december 12. Szakma

Munkavaállói kártérítés szabályozása kollektív szerződésben

Ha a munkáltatónak kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett és annak eleget tett, az általa megfizetett összeg kárnak minősül, melyet az érintett munkavállalóival szemben az Mt.-nek a munkavállaló kártérítési felelősségéről szóló rendelkezései szerint érvényesíthet.