A közigazgatási bíráskodás jogállami értékeinek és feltételeinek megőrzése, a rokkantsági ellátások átalakításáról szóló alkotmánybírósági döntés miatti, az érintettek perlési joga, de az amerikai pókernyeremények adómentességes is szóba került a Kúria évértékelőjén.
A Kúria számára 2018 az új szabályok, a január elsején hatályba lépett új polgári és új közigazgatási perrendtartás, valamint a július elsejétől hatályos új büntetőeljárási kódex alkalmazásának éve volt – mondta Darák Péter elnök a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatóján.
A munkáltató azért tölti be pár nappal korábban a felajánlható munkakört, hogy azt ne kelljen a védett korú munkavállalónak felkínálnia, lehetőség van a magatartást jogellenesnek minősíteni a joggal való visszaélés tilalmába ütközés miatt.
Ami a tényállást illeti, a Nyomozó Ügyészség Gy. városbeli rendőrtiszt felperes őrizetbevételét, majd előzetes letartóztatását rendelte el rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban 2014. március 15-én. Az alperes műsorszolgáltató 2014. március 18-ai hírműsorában kiemelten foglalkozott a hamis élelmiszerek forgalmazásával. A híranyag anyag alatt egyrészt folyamatosan látható volt szalagcímként a „gy.-i parancsnok került előzetesbe” felirat, valamint ez az információ a tudósításban is elhangzott. A felperest a Nemzeti Élelmiszerlánc-Bizottsági Hivatal (NÉBIH) 2014. augusztus 12-én 105 000 forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírság és 56 731 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. A felperes keresetében 3 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mivel álláspontja szerint ugyan valós volt annak közlése, hogy őt őrizetbe vették, a közlés módja azonban jogszabálysértő módon tette őt beazonosíthatóvá, olyan hamis látszatot keltve, hogy ő egy bűnszervezet tagjaként járt el. Meglátása szerint a közlés módjával sérült a becsület védelméhez, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga, ráadásul a közlés miatt őt és családját súlyos hátrányok érték. Az alperes azzal védekezett, hogy valós tényeket közöltek egy megindított büntetőeljárásról, így a kereset jogalapja teljességgel…
Nem méltányolható okból származik az elkövető indulata, ha ismert előtte, hogy a sértett saját neméhez vonzódik, így költözik hozzá szívességi lakáshasználóként, a sértett erőszakot nélkülöző szexuális közeledéseit különböző módokon, akár kisebb erőszakot alkalmazva minden esetben elhárította, ennek ellenére a sértettől nem költözött el, holott akaratában, cselekvési szabadságában korlátozva semmilyen módon nem volt, majd a sértettel közös, rendszerinti nagymértékű italozást követően erősen ittas állapotban a váratlannak nem tekinthető, szokásos sértetti szexuális közeledés miatt puszta kézzel kitartóan bántalmazva agyonveri a sértettet.
Elrendelte a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogának törlését egykori Igazságügyi Palota a Kúria a magyar állam által indított polgári perben hétfőn kihirdetett felülvizsgálati döntésével. A tervek szerint ebbe az épületbe költözik majd vissza a Kúria, amely ugyanakkor elutasította a kereset kiürítésre irányuló részét.
Az Alkotmánybíróság a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban alkotmányos követelményként határozta meg, hogy a haszonbérleti szerződésnek a rendelkezés hatályba lépését követően történő közlése esetén kell a haszonbérleti szerződés jóváhagyását az adott rendelkezés értelmében megtagadni. Az Alkotmánybíróság ezen kívül a Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítéletét is megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatoltak.
Ami a tényállást illeti, az ügyvéd foglalkozású felperes és az alperes önkormányzat között több peres eljárás volt folyamatban, amelyben az önkormányzat mintegy 600 000 forint parkolási díj és pótdíj iránti igényt terjesztett elő. Az önkormányzat valamennyi perben pervesztes lett, ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy egy újabb eljárásban ismételten fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő a felperes ellen 115 415 forint és járulékai iránt, szintén parkolási díj és pótdíj megfizetése miatt. Mivel a felperes ellentmondással élt, az eljárás perré alakult. Az ügyben az önkormányzat előkészítő iratot terjesztett elő, amelyben azt írta, hogy az ügyvéd „notórius parkolási díjat nem fizető, mellyel az önkormányzatot közel 600 000 forint tőketartozással és hasonló mértékű járulékos költséggel károsította meg rosszhiszeműen, különös figyelemmel arra a tényre, hogy gyakorló jogászként, hivatásához méltatlan módon próbálja a jogellenes magatartásával a társadalmat demoralizálni. A felperes szerint az önkormányzat a kijelentéseivel megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és 400 000 forint sérelemdíj megfizetését kérte. Az alperes szerint a kifogásolt közlések értékítéletnek, véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek nem előzmény nélküliek. Álláspontja szerint a kifogásolt kitételek a felperes magánéletét nem érintik, objektíve alkalmatlanok a felperes értékelésének negatív befolyásolására. Külön kiemelte, hogy a perbeli közléseket tartalmazó beadvány…
Ki minősül valójában volt haszonbérlőnek a földforgalmi törvény szerint? A kérdés különösen érdekes a jelenleg aktuális bírósági gyakorlat tükrében.
A terhelt személy elleni erőszakos magatartása nem alkalmas annak megállapítására, hogy olyan – adott időben és körülmények között – kihívóan közösségellenes magatartás volt, amely a garázdaság bűncselekményét megvalósította.
