Bejegyzések a ‘új eljárásra utasítás’ címkével ellátva

Újabb devizahiteles ügyben döntött a Kúria

A fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétellel kikötött kezelési díj és folyósítási jutalék tisztességtelensége vizsgálatának szempontjairól döntött a Kúria.

Továbbra sem vizsgálhatja a KESMA fúziót a GVH

A Fővárosi Törvényszék 2019 decemberében hozott ítéletében megerősítette, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak nem volt hatásköre a KESMA fúzió versenyjogi szempontú vizsgálatára. A Törvényszék egyben arra kötelezte a Hivatalt, hogy döntését más formában hozza meg egy új eljárás keretében.

Szakértői vélemények a bírósági eljárásban

Cikkünkben a Kúria szakértői vélemények figyelembevételével kapcsolatos két döntését olvashatják.

Jogorvoslati lehetőségról hozott elvi határozatot a Kúria

Amennyiben az igénylő részére az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a hozzátartozói nyugellátás feléledése iránti igény elbírálására a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezik hatáskörrel, melynek elsőfokú határozata ellen nem fellebbezés, hanem kereseti kérelem nyújtható be.

A törlési per idő előttiségéről döntött a Kúria

Mindaddig, amíg a sérelmezett bejegyzés nem hatályosul – a felperes fellebbezését el nem bírálja a hatóság – a bejegyzett jog birtokosának nincsen törlési perrel orvosolható sérelme, ezért a keresetlevél benyújtása idő előtti.

Hivatalból megsemmisítette a Kúria a semmis adóhatósági döntést

A Kúria a felülvizsgálati eljárást érdemben nem folytathatta le, de az adóhatósági határozat jogerős ítélettel való megsemmisítését kimondó ítéletet hatályában fenntartotta, mivel hivatalból észlelte annak semmisségét.

Többszöri mulasztás esetén kötelező a boltbezárás

Az üzletlezárás intézkedés alkalmazásakor csupán az első mulasztás esetén áll fenn az adóhatóság mérlegelési kötelezettsége.

A Kúria, az AB és az EUB döntéseinek hatása a közigperekre

Mai írásunkban bemutatjuk a Kúria, az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága döntéseinek hatását a közigazgatási perekben kialakult bírói gyakorlatra.

A Kúria nem rögzíthet eltérő tényállást

A harmadfokú bíróság – a másodfokú bíróság számára a Be. 593. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított lehetőséggel élve – sem a bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, sem ténybeli következtetés útján nem mérlegelheti felül a bizonyítékokat és nem állapíthat meg a másodfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást, és arra alapozva nem állapíthatja meg a másodfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét.