Jogszabályfigyelő 2024 – 20. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/54–56. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A Budapesti Kamarai Jogtanácsosi Tagozat és a Wolters Kluwer Hungary közös szervezésében szeptember 14-én a Budapesti Ügyvédi Kamarában tartottak előadást a nyelvi feldolgozó eszközök jogászi használatának alapismereteiről.
Világszerte nagy érdeklődés övezi a témát, mióta a nagyközönség tavaly novemberben szerzett tudomást az artificial intelligence (AI) ezen formájáról.
Az eseményt a Tagozat részéről dr. Pólik Cecília titkár nyitotta meg, majd dr. Firtkó Tibor, a BÜK Informatikai Bizottságának tagja szólt a téma szakmai jelentőségéről, az ügyvédi hivatásrendet érintő kihívásairól, illetve a mesterséges intelligencia lehetséges alkalmazási területeiről.
Dr. Homoki Péter ügyvéd az előadásában részletesen ismertette a téma történeti előzményeit és azt, hogy jelenleg hol tart a fejlődés. dr. Fülöp Anna, a Wolters Kluwer Hungary szerkesztőségi főmunkatársa a Jogtáron már jelenleg is elérhető, mesterséges intelligencián alapuló megoldások közül kettő, az anonimizált bírósági határozatokhoz kapcsolódó fejlesztést (hierarchikus pertárgyrendszer és BHGY kivonatok) mutatott be előadásában. Elmondta, hogy LegalTech cégként céljuk, hogy a jogászok munkáját segítő új, innovatív megoldásokat dolgozzanak ki – ennek érdekében folyamatosan kísérleteznek és fejlesztenek az új technológiák segítségével.
(forrás és fotó: Budapesti Ügyvédi Kamara hírlevele)
A Wolters Kluwer fejlesztéseiről bővebben olvashat cikksorozatunkban:
Alábbi cikkünkben a 2024/54–56. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!