Bejelentkezés Hírlevél

Szakma

2017. december 21.

Személyiségi jog-e a munkához való jog?

A kérdés tétje nem kicsi: amennyiben a munkához való jog személyiségi jognak minősül, az akár olyan jogértelmezéshez is vezethet, amely szerint egy jogellenes munkaviszony-megszüntetés önmagában jogosultságot teremthet a munkavállaló számára sérelemdíj követelésére. Ennek megítéléséhez azonban át kell tekinteni a munkához való jog és a személyiségi jog tartalmát és az azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat fejlődését. Ezt teszi meg lapunknak eljuttatott közleményében dr. Pap Máté ügyvéd, a KCG Partners Ügyvédi Társulás tagja.

2017. december 20.

AB: A bírókizárási okok megítélése

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Bfv.I.1799/2016/30. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A vádemelést követően ugyanis nem fordulhat elő, hogy valamely kényszerintézkedés tárgyában döntést hozó – és az eljárás későbbi szakaszában az adott ügyben magasabb fokon ítélkező – bíró olyan bizonyítékokat, adatokat ismerjen meg, amelyekhez az ítélkező tevékenysége során már nem férhet hozzá. Ezért a kifogásolt esetben nem sérült a bírói pártatlanság követelménye.

2017. december 20.

AB: A kizáró ok lényegi eleme, hogy saját korábbi döntését ne bírálhassa felül a másodfokon eljárt bíró

Az Alkotmánybíróság elutasította a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.033/2014/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az AB szerint, a Pp.-ben foglalt kizáró ok lényegi eleme, hogy saját döntését ne bírálhassa felül a másodfokon eljárt bíró. Ám ha a tényállás valamely eleme tekintetében az előzményper a res iudicata erejével köti az eljáró bíróságot, akkor azt a másodfokú bíróság eleve nem bírálhatja felül. Így a nincsen jelentősége annak, hogy az előzményperben hozott döntést ki hozta, ezért az Alaptörvényben szabályozott, a pártatlan bírósághoz való jog sérelme sem merül fel.

2017. december 20.

AB: Az egyenlő bánásmódot célozza a külföldi adóalanyok bejelentkezési kötelezettsége

Az Alkotmánybíróság elutasította a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Ratv.)  7/B. §-a és 7/D. §-a nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, míg Salamon László különvéleményt csatolt.

 

2017. december 20.

A munkahelyi diszkrimináció meglepő esetei

Munkáltatóként sem feltétlen könnyű felismerni azokat a döntési helyzeteket, amelyekben különösen kell ügyelni a diszkriminációtilalom megtartására. Pedig itt is fontos a munkáltatói tudatosság, hiszen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése akkor is megállapítható, ha a munkáltatónak döntésével bár nem volt célja a védett tulajdonsággal rendelkező személy diszkriminációja, ám az – akár közvetve, rejtetten – mégis erre az eredményre vezetett a magatartása.

2017. december 18.

GDPR – az adathordozhatóság, mint új jogosultság – I. rész

A GDPR bevezet egy új, az adathordozhatósághoz való jogosultságot, hogy tudatos magatartásra ösztönözze az érintettet, és nagyobb rendelkezést biztosítson számára a személyes adatai felett. Mivel az új jog lehetővé teszi személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását, így elősegíti a személyes adatok szabad áramlását is az EU-ban, emellett élénkíti a versenyt az adatkezelők között.

2017. december 18.

Megújuló jogrendszerünk, avagy mi lesz a hatályos joganyag 2018. január 1-jén?

Erre a kérdésre jelenleg még nem lehet pontos választ adni, de annyi bizonyos, hogy a trendek már jól láthatóak, hiszen számos új, kiemelt jogszabály, így a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, az általános közigazgatási rendtartás és a nemzetközi magánjogi törvény 2018. január 1-jei hatálybalépését már kihirdették. Ezek a nagy ívű változások újabbakat generálnak, hiszen a rendszerszerűen megreformált, koncepcionálisan is új alapokra helyezett kódexekhez kell igazítani a jogrendszer tárgyban kapcsolódó minden jogszabályát, törvényi és rendeleti szinten is.

2017. december 18.

Vádfelelősség és aktív pervezetés – Bírósági felkészülés az új rendtartásokra

A polgári és büntető ügyszakos bíráknak legkésőbb az új eljárásjogi kódexek életbe lépéséig egy központi vizsgarendszer alapján és legalább 90 százalékos eredménnyel kell számot adniuk tudásukról, így az átállás várhatóan zökkenőmentes lesz, és biztosítja az ítélkezés folyamatosságát az alsóbb és felsőbb bíróságokon egyaránt. A polgári perrendtartástól és a büntetőeljárási törvénytől a jogalkotók és a jogalkalmazók is azt várják, hogy a bevezetendő újítások nyomán mindkét ügyszakban gyorsabbak és hatékonyabbak lehetnek az eljárások.

 

 

 

2017. december 15.

Szellemi tulajdonjogok a házasságban

A házasság intézményének átalakulása annak jogi tartalmát is érinti. Az alkotó személyiségéhez szorosan kötődő szerzői jogban való részesülés a házastárs számára legfeljebb öröklés útján lehetséges, az élők közti viszonyokban legfeljebb a házastársi viszony fennállása idején esedékes díjakban részesedhet: a szerzői jogi rendszer nem lép ki az általános elvei köréből. Bár ez méltánytalannak tűnhet, rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyek finomhangolják a törvényi szabályokat. A házassági vagyonjog, valamint az általános öröklési jog és a szerzői jog szabályainak egymásra vetítése nehézségekkel is jár, ami felvetheti segítő részletszabályok bevezetésének szükségességét.