A fiatalkorúak bírósága nem önálló szervezetként működik, hanem az általános bírói szervezet keretében látja el feladatait. Néhány országban külön bírósági szervezet tárgyalja a fiatalkorúak ügyeit, Magyarországon ez az elkülönülés úgy valósul, hogy kizárólag az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bírák járhatnak el ilyen ügyekben.
A kodifikáció legfontosabb feladata a büntetőeljárás hatékonyabbá, gyorsabbá, „áramvonalasabbá” tétele volt. A jogrendszer elemeinek ilyen irányú változásai kapcsán sokszor fogalmazódnak meg félelmek, hogy a keletkező jogszabály ilyen kodifikációs elvek mellett óhatatlanul veszít a szofisztikáltságából.
A vasúti pályán szabálytalanul közlekedő felperes kárigényének elbírálása során a felperest elütő mozdony üzembentartójára a veszélyes üzemi felelősség szabályai, a pálya kezeléséért felelős gazdasági társaságra az általános kártérítési szabályok az irányadóak – a Kúria eseti döntése.
Az alábbi cikkünkben a 2016. május 30-ai hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
Mezőgazdasági földet sokféle módon lehet szerezni, például örökléssel is. Az öröklés – azt gondolhatnánk – korlátok nélkül engedélyezett, hiszen abban az örökhagyó akarata jelenik meg. Ez mégsem igaz mindig.
A II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia utolsó délelőttjének egyik szemináriuma a szellemi tulajdonvédelem és az új Ptk. kapcsolatáról szólt, emellett ismertették az uniós védjegyjog reformját és szóba kerültek azok a szerzői jogi ügyek is, melyek az Európai Unió Bíróságát is megjárták.
Az index.hu 2011-es rendvédelmi demonstráción készített képei miatt indult személyiségi jogi per a rendőrök képmásvédelmével kapcsolatos, eltérő elvi alapú megközelítések közötti viták szimbolikus jelentőségű állomása lett. A Fővárosi Ítélőtábla – a jogerős ítélet alkotmánybírósági felülvizsgálata utáni megismételt eljárásban született – ítéletben nemcsak az egyén és a politikai közösség érdekei között, hanem a terület polgári jogi dogmatikájának egységét védő és a közügyek vitatásával kapcsolatos alapjogok elsőbbségét valló megközelítések egymáshoz való viszonyában is állást kellett foglaljon. Az ítéletről készült elemzés a hátteret is megvilágítva, az érvelést a polgári jogi és az alapjogi dogmatika keretei között is elemezve adja az ítélkezési gyakorlat fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű döntés kritikáját. Alkalmazott jogszabályok: Alkotmány 54. §, 61. §, 1959-es Ptk. 75. §, 80. §, Smtv. 3. § (3) bekezdés. Az alábbiakban a szerző, Sepsi Tibor[1], a Polgári jog című folyóiratban megjelent írásából közlünk részletet.
Tisztességtelen a fogyasztói szerződés azon kikötése, amely alapján a fogyasztó mindenkori tartozását a vele szerződő fél egyoldalú közlése alapján a közjegyző által kiállított közokirat tanúsítja – a Debreceni Ítélőtábla eseti döntése.
A kerekasztal-beszélgetés kifejezett célja volt, hogy lehetőséget adjon a meghívott előadóknak és a résztvevőknek arra a vitára, mely az új Ptk. tervezett módosítása kapcsán kerekedett. Mielőtt az utóbbival kapcsolatos és a kerekasztal-beszélgetésen elhangzott vitát megosztanánk a Jogászvilág olvasóival, foglaljuk össze röviden, hogy milyen kérdéseket érint a javaslat.
Visegrád adott ismét otthont a Wolters Kluwer által rendezett II. Jogi Konferenciának, ahol két napon keresztül az új Polgári Perrendtartás tervezetéről és a két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseiről, valamint a napirenden lévő módosításról vitatkoztak a résztvevők. Jelen cikkünkben „Az új Ptk. a gyakorlatban” szeminárium összefoglalóját olvashatja.
