Bármilyen meglepő, a leggyakoribb kérdés, amellyel szembesülünk, az ügyvédi fizetési trendek aktuális állására vonatkozik. Az ügyvédi fizetések felmérésére irányuló eredmények értelmezéséhez (amely karrier szakasz és munkáltató típus – ügyvédi iroda – alapján sorolja fel a fizetéseket) szolgál segítségül ezen rövid értekezés a különböző szakterületek aktuális trendjeiről, valamint, hogy hol várható növekedés.
Az új médiatörvénnyel komolyan sérül Magyarországon a sajtószabadság, még akkor is, ha az, mint gyakorlat, szerencsére sokkal ellenállóbb a szabályozói beavatkozással szemben, mint azt a médiapolitikai döntéshozók gondolják – mondja dr. Polyák Gábor médiajogász.
Több ponton is meglehetősen ellentmondásosnak tartják építészszakmai körökben az ingatlan-zöldkártyával kapcsolatos jelenlegi előírásokat, melyeket előbb-utóbb korrigálni kell. Remény van arra, hogy egyes kérdések egyértelműbbé válhatnak a jogalkotói és a szakmai szándék találkozásával.
Karrierje hajósként indult, majd néptáncos lett, ám végül az ügyvédi pályát választotta dr. Jakab Béla, aki elégedett emberként büszkén mesél hivatásáról és gyermekei ígéretes jövőjéről is.
Az Európai Bíróság újabb „áfalevonási” ügyben hozott ítéletet, amelyben immár többedik alkalommal illette kritikával a magyar adóhatóság azon gyakorlatát, hogy az áfalevonási jog megtagadása révén a számlabefogadót szankcionálja a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt. Az egyre szaporodó „áfalevonási” ügyek azt a kényes kérdést vetik fel, hogy meddig terjedhet a számlabefogadó felelőssége a számlakibocsátónál feltárt mulasztásokért. Az Európai Bíróság álláspontja ebben a kérdésben a számlabefogadókra nézve jóval kedvezőbb.
Az Európai Bíróság ismét vizsgálja a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló 24/2006/EK irányelvet (Irányelv), amelyet hazánk már évekkel ezelőtt átültetett. Írország már korábban az Európai Bírósághoz fordult annak megállapítása iránt, hogy összhangban áll-e az Irányelv az Európai Unió alapjogi rendelkezéseivel.
A véletlen pályaválasztásról, a katonai kiképzésről, jogászi és nyomozói feladatokról beszélgettünk dr. Hoffer Tamás századossal, a Nemzeti Támogató Elem afganisztáni jogi és igazgatási tisztjével
2012. december 13-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelent a hazai vállalkozók számára egy nagyszerű hír, amely visszaadta a lelkesedést azok számára, akik lemaradtak volna arról az uniós támogatásról, amelyből ingatlan-, vagy informatikaieszköz-beruházást szerettek volna megvalósítani az elmúlt évben, valamint új és vissza nem térő lehetőséget kínál azon vállalkozások számára, akiknek eddig elkerülte volna figyelmét a pályázati kiírás. A hír pedig nem más, mint hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt „Mikrovállalkozások fejlesztése” című GOP-2011-2.1.1/M kódszámú pályázatra vonatkozó benyújtási határidő 2013. február 28-ig meghosszabbításra került.
Summa cum laude után munka Amerikában; ha tetszik, tanult jogászként ifjonti feszegetése a határoknak: a rendszerváltáskor diplomázik, majd néhány év alatt az ország egyik legkiválóbb ügyvédjének szárnyai alatt maga is profi védővé avanzsál. Mégis – vagy épp ezért – kerüli a nyilvánosságot. „Nekem a meccset a tárgyalóteremben kell megvívnom, a bírót kell meggyőznöm és nem a sajtót” – vallja Kollár Károly, aki nem hiszi, hogy egy jó bíró a napi mértékadó vagy bulvársajtóból akarna tájékozódni.
Az ÜgyvédVilág olvasói számára köztudott, hogy a 2011 decemberében még hatályos jogszabály értelmében, ha a jogi diplomával rendelkező szakvizsgázni szeretne, akkor a bíróságon, ügyészségen dolgozó fogalmazónak, ügyvédi irodában elhelyezkedő ügyvédjelöltnek, cégeknél tevékenykedő jogi előadónak stb. hároméves joggyakorlaton kell részt vennie, és függetlenül attól, hogy hol dolgozik, ugyanazt a „jogi képesítő vizsgát” kell megszereznie. Ezt a közös vizsgát mindig az igazságügyi minisztérium (IM, IRM, jelenleg KIM) szervezte. A vizsga három részvizsgából áll: egy adott témából álló írásos részből, (vádirat, ítélet, viszontkereset) és a szóbeli vizsgákból, amelyek 2003 óta tíz vizsgatárgyat jelentenek.
