A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha

• a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, vagy a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
• b) a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
• c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
• d) a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,
• e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

A 2006. évi V. törvény (Ctv.) kifejezetten rögzíti, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

Ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések (pl. bírság, legfőbb szerv összehívása, felügyelőbiztos kirendelése, stb.) ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást.

A kényszertörlési eljárásra vonatkozó legfontosabb előírások:

• A cég főszabály szerint üzletszerű gazdasági tevékenységet a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától nem végezhet.
• A cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kérheti a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a cég a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen, arra tekintettel, hogy kérelmet kíván előterjeszteni arra, hogy a cégbíróság állapítsa meg, hogy a cég továbbműködésének feltételei fennállnak és a kényszertörlési eljárást vele szemben szüntesse meg. Ezt a kérelmet kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított kilencvenedik napig lehet kérni, a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
• A kényszertörlés elrendeléséről szóló jogerős végzés közzétételét követő negyven napon belül lehet bejelenteni a céggel szembeni követeléseket. Ez a határidő jogvesztő, a be nem jelentett vagy késve bejelentett követelést a kényszertörlési eljárásban érvényesíteni nem lehet.
• Ha a céggel szemben senki nem jelent be követelést, és cég vagyontalan, a céget törlik a cégnyilvántartásból, ha vagyona volt, azt felosztják a tagok között.
• A kényszertörlés felszámolási eljárásba fordul át, ha a hitelezői igény meghaladja a 400 000 forintot, akkor is, ha a társaság vagyona meghaladja ezt az összeget.
• A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, ide nem értve a hitelezői érdekek figyelembevétele mellett meghozható, a 117/C. § szerinti kérelem előterjesztéséhez szükséges döntések meghozatalát. A cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról – ideértve a határokon átnyúló műveleteket is –, nem határozhatja el végelszámolását, a jegyzett tőkéje leszállítását, a kényszertörlési eljárás azonban a cég egyéb cégadatai változásának nem képezi akadályát.
• A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni. A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás megindítását követően a cég nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a céget terhelő kötelezettséget nem elégítheti ki, a cég vagyontárgyát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg. A kényszertörlési eljárás alatt a cég vagyontárgyának átruházására kötött szerződés vagy a vezető tisztségviselőnek a cég vagyontárgyának elidegenítésével, illetve megterhelésével kapcsolatos jognyilatkozata semmis.

A cikk szerzői dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Vizsy Gábor ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

---