Korábban élt az a közkeletű vélekedés, hogy a jogerős ítéletekkel szemben tulajdonképpen van még egy rendkívülinek mondott, de valójában széles körben alkalmazható jogorvoslati fórum, a felülvizsgálat.
A fent említett szemlélettel már az új polgári perrendtartás (Pp.) is szakított, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény pedig még szűkebb mezsgyére terelte a felülvizsgálat lehetőségét a közigazgatási perekben, annak ellenére, hogy mivel a hatósági eljárások – néhány kivétellel – főszabály szerint egyfokúak, a közigazgatási per egyfajta rendes jogorvoslatként funkcionál.
Felülvizsgálati kérelem előterjesztésének a jogerős ítélettel, valamint a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzéssel szemben van helye az alábbi okokból:
– jogszabálysértés esetén, vagy
– a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérése esetén.
A felülvizsgálati kérelmet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az terjesztheti elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
Az alábbi esetekben nincs helye felülvizsgálatnak:
a) az elsőfokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve természetesen, ha a fellebbezést törvény nem teszi lehetővé, vagy kizárja;
b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta;
c) a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre vagy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen;
d) a Kúria határozata ellen;
e) ha azt törvény különösen indokolt esetben kizárja.
A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell – jogi képviselő útján – benyújtani. A felülvizsgálati kérelemben új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt az elsőfokú eljárás tárgya, már nem lehet hivatkozni.
A felülvizsgálati eljárás egy kétlépcsős eljárássá vált, melynek első szakaszában a Kúria a kérelem befogadhatóságáról dönt. Így a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni befogadhatóságának okát, ám annak fennállását bizonyítani és azt jellemzően indokolni nem kell. Ha a befogadhatóság oka a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés, úgy ebben az esetben meg kell jelölni e közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Lényeges szabály, hogy a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve.
A kétlépcsős szabályozás oka, hogy a Kúriának kevesebb üggyel kelljen érdemben foglalkoznia, azokkal viszont kellő alapossággal.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alábbi esetekben fogadja be:
(i) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
ad1) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
ad2) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
ad3) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
ad4) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt.
A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz. A felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzést indokolni kell.
A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat és az annak alapjául szolgáló közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya. Így a felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. Ha a felülvizsgálati kérelem azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, az elsőfokú bíróság haladéktalanul intézkedik az iratok Kúriára történő felterjesztéséről. A Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemről legkésőbb a befogadás tárgyában hozott végzéssel egyidejűleg dönt.
Ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet befogadja, ezt követően érdemben vizsgálja a kérelmet. Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a bíróság a jogerős határozatot
a) egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja;
b) akként változtatja meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi.
Ha pedig a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy az ügy érdemi elbírálására nem kiható eljárási szabálysértés történt, illetve a határozat a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem tér el, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárásban egyszerűsített ítélet nem hozható.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
